Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön

vonzották magukhoz a különböző vándoralakokat is. A székesfehérvári vásárokon az I. világháború előtt még láthatók voltak a felföldi szlovák drótosok, ablakosok, olejkárok. Bosszniából érkezett bosnyákok nyakba akasztott tálcájukról mindenféle apró portékát árultak a bicskától a bajuszpedrőig. A piactéri Ponty vendéglő előtt fogadhatták fel a gazdák a bosnyák herélőket, miskárlókdX. Megjelentek a vásárban a román medvetáncoltatók és a cigányok különféle csoportjai is.

2 8 Székesfehérvár szabad királyi város 1786-os vámtarifája szerint: „Az Tzitromosok és Gyotsos Totthok terhelt vagy üres Lovaitul" 2 krajcár vámpénz szedendő.

29 Székesfehérvár 1712-ben alakult Kereskedelmi Társulatának tagjai örökös harcban álltak a Gottscheeből érkezett házaló vándorkereskedőkkel, kucséberekkel, felföldi gyolcsosokkal. Már III. Károlytól nyert kiváltságlevelükben kimondatták, hogy a vándorkereskedők csak az országos vásárokban árulhatnak. Azt hangoztatták, hogy a gottscheeiek csak citrommal házalhatnak. 1802-ben küldöttségük jelentette a városi tanácsnál, hogy a citrommal kereskedő kucséberek (pomorum citri quaestores vulgo kutseber) minden tilalom ellenére más cikkeket is árusítanak. 1806-ban újra panaszkodtak: „miután a citrom árulók, Gyotsos Tótok, és más hasonló árusok a N. Magtusnak tilalma ellen szabadon árulni merészelnek".

30 A társulati kereskedők hiába tiltakoztak, a vándorárusok bejárták az egész nagytáj területét. Emlékük néhol még a földrajzi nevekben is megőrződött. A Székesfehérvár melletti Zámoly község földrajzi neveinek számbavétele során az elöljáróság 1864-ben a Csipketemető nevű határrészről ezt írta PESTY Frigyesnek: „hajdan erdő volt, most szántó; — itt régebben egy csipkét áruló tót vagy horvát eltemettetett."

31 Székesfehérváron a csipkével házaló szlovák alakja megjelent a múlt századi lakodalmi rigmusban is.

32 Tréfás versében a vőfély így szólt a menyasszonyhoz: Házad előtt ha tót jár, Majd ugy hajt mint a tatár: Végy csipkét, egyebet, Tudja menkü mit többet... Szlovákok nem csupán vándorárusként, hanem tutajosként is érkeztek területünkre. Felföldi szlovák tutajosok a Vágón, Garamon majd a Dunán Adonyig úsztatták le a fátlan Mezőföldre az építkezésekhez szükséges fenyőfát, deszkát, lécet, fazsindelyt. A tutajozásról levéltári adataink vannak, azt a népi emlékeket is őrzi. Székesfehérváron a Rákóczi szabadságharc idején a serfőző-ház romos állapotba került. Újjáépítéséhez a fát Budán vásárolták, Adonyig a Dunán úsztatták le, onnan kocsikkal szállították Székesfehérvárra.

33 Ugyancsak Székesfehérváron 1823-ban a vihar megrongálta a görögkeleti temp28. LUKÁCS István 1981. 38-39. 29. MOENICH Károly 1916. 131. 30. VÉRTES József 1910. 88-91; VÉRTES József 1938. 134. 31. PESTY Frigyes 1977. 302. 32. SZEKERES Mihály 1860. 33. KÁLLAY István 1971. 57. 121