Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

alatt két gyerek aludt, a másik három még a kemence szája előtti kucikon, amelyre este szalmazsákot tettek. A szüleink még a dikón háltak. Ricupokróccal takaróztunk. Nem vót dunyha még paplan. A kuripintyom előtt két karszék állott. Az ablak alatt karoslóca, előtte hosszú asztal. Ezt kosz tos asztalnak is mondtuk, mert itt ettünk. Ilyenkor székéket is tettünk mellé, hogy elférjünk. Az ajtótól balra vót égy kis falbarakott sparhét. Ezen főztünk is, még ez melegítette be télén a házat. A szobát tányírokkal és szentképekkel díszítettük. A szentképek a komót fölött vótak. Három kép. Középén Széntháromság-kép. Ezt közrevétte Jézus szíve, még a Mária szíve kép. Az ablak felett még fényképek vótak. A falról a rózsás tányirokat csak akkor vettük lé, mikor ünnepkor ebédéltünk. Az ablakba még muskátli virágot tettünk. Ilyen vót a mi házunk." A hagyományos sarkos szobabelső mellett a két világháború közötti időben megjelent Sályban a párhuzamos szobabelső is. Kétosztatú házban is előfordult. Jellemző példája volt a mai Deák Ferenc u. 30.sz. ház helyén állott id. Sályi Józsefek egykori házának berendezése.

84 A pitarból balra nyílott a ház (szoba) ajtaja. Az ajtótól jobbra falbarakott masina, mögötte pedig kemence állott széles padkával, közte és a hátsó fal között a suttal. Az asztal nem a kemencével átellenes sarokban volt elhelyezve, hanem az utca felőli két ablak közé, mögötte a karoslócával, oldalt egy-egy karszékkel. Az udvar felőli fal mellett, a régi sarkos elrendezés maradványaként egy élésláda állott. Erre ugyan rá lehetett ülni, de távol volt az asztaltól, azért az asztal erre eső oldala mellé két karszék került. Az udvar felőli fal mellett, a pitar felé eső sarokban egy dikó állott. így a szoba középvonalába került asztal két oldalán, a falak mellett párhuzamosan helyezkedtek el a fekvőhelyek és a ládák. A polgárosodó, jómódú parasztság jellegzetes szobabelsőjét példázza özv. Kocsis Józsefné" Horváth Zsuzsanna (1902) Kossuth Lajos utca 41.sz. alatti lakásának nagyhaza. Ebben a párhuzamos elrendezés tovább módosul úgy, hogy az asztal az utcára néző két ablakszem közül a szoba közepére kerül. Eltűnik mellőle a két karoslóca (ill. láda). Szögletes, szépen faragott karszék áll mind a négy oldala mellett. A két ablakszem között csak a tűkör emlékeztet a régi berendezésmódra. A komót azonban már nincsen alatta. Ez az udvar felőli ablak mellé került. Rajta hagyományos módon üvegpoharak, csuprok emelik a szoba díszét. Uj, városias bútordarabként a szoba utca felőli balsarkában egy nagy, álló tükröt is találunk. A jobb sarokban pedig egy szép, kézi faragással díszített ruhásszekrényt (sifony). A szekrény, az asztal és a karszékek sályi embernek, Kovács Dánielnek a munkái. Az első világháborúban hadifogságban volt a kínai határ közelében. Itt - saját elbeszélése szerint - kínaiaktól tanulta a fafaragást. A falu több házában találkozhatunk még bútoraival. Faragó tudományát továbbadta Horváth Dánielnek. Az ágy a jobb oldalon, a szoba hátsó fala mellett, a faragott szekrény után következik. Szépen fel van vetve, de nem magosra. Vagyis nincs rakta kuripintyom. Az ágy fölött magyar történelmi jeleneteket ábrázoló képek jelzik, hogy a család református. Egyik képen Bem apó, a másikon a toborzó beszédét mondó Kossuth látliató, alatta pedig néhány berámázott családi fénykép. Az ablakokon nagy függönyök teszik hangulatossá a szoba képét. Hogy a szobát nem lakják, csupán a parádés tiszta szoba szerepét tölti be, az is mutatja, hogy nincs benne tüzelőberendezés. A mai sályi szobabelsők már teljes mértékben a városi ízlést követik. Gyári bútorokkal vannak berendezve. Bár előfordul néha a megváltozott környezetben is, főleg az üveges verandákon egy-egy szép régi bútordarab. • . • • •."•••.' 84 PETRUS Tünde: Régi sályi szobabelsők. Herman Ottó Múzeum néprajzi adattára. 43