Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

falbarakott masina (később gyári készítésű takaréktűzhely) szolgált főzés és egyben fűtés céljára. A kisház bútorai egyszerűbbek 'ak. Tulajdonképpen itt élt a család. Itt főztek, itt fontak, ide állították fel a szövőszéket is. Abban különbözött még a nagy háztól, hogy rendszerint csak egy ablaka volt, mely az udvarra nézett. A bútorokat falubeli asztalossal csináltatták. Volt úgy, hogy a faanyagot is a megrendelő adta hozzá. Szőlőből kivágott öreg fából készült a bútornak való deszka, miután azt több éven át szárították, érlelték. De vásárok alkalmával készen is vásároltak bútorokat. Mivel Sályban sok volt az uradalom, a falu lakosságának jelentős része lakott uradalmi szolgálati lakásokban, u.n. családház akban. Különösen a béreseb lakásviszonyai voltak nyomorúságosak. A századforduló idején még egy szobája sem volt egy bérescsaládnak. Rendszerint két idegen család lakott a cselédház egy szobájában. Még ennél is siralmasabb volt a helyzet a Bottlik tanyán. Itt négy család lakott egy szobában. Mindegyik család foglalt magának egy kis helyet valamelyik sarokban. Ez volt az ő lakása. Még ezen is túltett „Serák Zsiga", akinél egy szobában hat család nyomorgóit. Gorove cselédeinél általában egy szobában két család lakott. Mikor 1905-ben a nyomorúságos állapotok miatt tiltakozásul lázongani kezdett az ország cselédsége, elrendelték, hogy külön szobát kell adni minden családnak. A rendeletet azonban csak formálisan hajtották végre. A meglévő szobákat középen elfalazták, s így lett külön szobája mindegyik családnak. Egyébként ugyanolyan kis helyen szorongtak, mint addig. Legfeljebb valamennyire el voltak különítve a másik családtól. Mivel eredetileg a pitar két oldalán volt egy- egy ház, azaz szoba, amiből falazással négyet csináltak, most már négy családnak jutott egy pitar, azaz konyha. Aki betévedt egy ilyen pitarba, különös kép fogadta. Egyik asszony főzött, a másik meszelt vagy söprögetett, a harmadik mosott, a negyedik kenyeret sütött. A gyerekek verekedtek, bőgtek. Mindent leptek a legyek. Mellékhelyiség ismeretlen fogalom volt. Sőt, hogy télen a gyerekeknek messzire ne kelljen menniük szükségüket végezni, s meg ne fázzanak, mindjárt a konyhaajtó közelében ástak nekik erre a célra egy kis gödröcskét. Tavasszal aztán, mikor jött az enyhe idő, az olvadás, elviselhetetlen bűz terjengett a konyha körül. A cselédek szobájának berendezése nagyon szegényes volt. Még ágyat sem lehetett mindegyikben találni. Legfeljebb egy dikót. Négy lábon álló, szalmával befont fekhelyet. Ezen s e körül aludt egymás hegyén hátán a család. A szoba bútorzatát egy asztal, egy lóca, esetleg egy-két szék egészítette ki, s egy láda szolgált a ruhák tárolására.

83 Később, a második világháború idején már voltak olyan uradalmi cselédlakások, amelyekben a szegénység ellenére ízlést, szép iránti hajlatnot lehetett találni. Sályi Józsefné Nagy Mária (1914) is ilyen házban töltötte gyermekkorát. A ház a mai Gárdonyi Géza utca 8.sz. ház helyén állott. Egy szobában ugyan heten laktak, de ebben már megvolt a századelejci népi szobabelsők hangulata. Tulajdonképpen sarkos elrendezésű volt, ezt azonban kissé módosította az a tény, hogy a ház első és hátsó falát egyaránt megtörte egy kis ablakszem. A pitarból való bejárattal szemben volt az ablaknélküli (és ajtótól sem áttört), összefüggő falrész. Sályi Józsefné így emlékezik erre a régi szobabelsőre: „A szobának két szemközti ódaián vót egy~£gy kisablak. Az ajtótól jobbra, a sarokba' vót égy dikó. Az ablak alatt vót a kisláda. Ez festett láda vót és rózsa vót a díszítése. Vót égy fiókja is, és abba • tartottuk a tojást. Aztán stelázsi következett, ezen a főzőedényéket tartottuk. Előtte kis asztal állott, mögötte lócával, mellette egy-égy karszékkel. A lóca után, a fal mellett állott a komót. Régén nem vót szekrény, hanem komót vót és abba' tartották a ruhákat. Majd a fehémemüs láda következett. Ez is rózsás láda vót. A láda felett fogas. A fogason a hétköznapi ruhákat tartottuk. Azután a sarokba' állott a nagyágy a kuripintyommal. Ez magasra vetett ágy vót, amit azonban sose bontottak el.... A kuripintyom 83 BARSI Ernő 1976. 226. 42