Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

20. kép: Kivülfutős kemence Molnár Józsefek házában masina (rakott takaréktűzhely) adta a fűtés melegét, meg szolgálta a főzés céljait. Ennek füstjét is a pitar szabadkéményébe vezették ki. A pitar, szabadkéménye révén inkább a füstelvezetés céljait szolgálta, s a konyhaeszközök tárolóhelye volt. A XX. század elején a karóvázas, paticsból font, kívül-belül betapasztott, és kívülről zsúppal borított, felül pedig eső ellen kéményfejjel ellátott szabadkémények már általánossá váltak Sályban. A szabadkémény belsejébe szalonnatartó gerenda, meg vastagabb fák voltak vízszintesen beerősítve. Ezekre akasztották a füstölni valót. A pitarban, a kémény alatt, a kemence szája (tüzelőnyílása) előtt kocikoX (padkát) raktak. A kemence szája előtt volt a katlan. A tetején kerek nyílás volt, melybe a bográcsot vagy üstöt tették. Az üst alatt rostély volt, azon égett a tűz. A hamu ezen át pergett le a katlan arjára, ahol kerek nyílása volt. Itt kapott levegőt, meg ezen keresztül lehetett a hamut kiszedni belőle. Később ajtót is tettek rá. Mikor a szabadkéményt felváltotta a cilinder kémény, a katlan tetejére platni (vasfedél) került. Ezt jónak tartották, mert amikor a kemencében kenyeret sütöttek, s rakták be, nem esett a katlanba semmi. A platnin karikák voltak. Ezeket le lehetett venni, s ide üstöt is állíthattak. A további fejlődés útja az volt, hogy a falbarakott masinák helyébe kovácsmester készítette, majd gyárilag előállított takaréktűzhelyet tettek. A kemencét elbontották. Kikerült a lakóházból az udvarra, vagy a nyárikonyha mellé. A házak külső megjelenésénél főként a ház külsején a falra tett díszítések, s az eresz vagy tornác kikézése adja a meghatározó jellegzetességet. A falakat még a századforduló idején is sározták, s nem vakolták. Még a kőfalazatot is többnyire híg sárral tapasztották le, s erre jött a meszelés. Sályban feltehetően már a XDC. század második felében általánossá válhatott a meszelés, hiszen a Bükk mészkőhegysége közvetlen közelről szolgáltatta hozzá az anyagot. A meszelés gyakorlatát megelőző idők kékre festésére nem emlékeznek. Ezt csak a cigányok házain találjuk meg még napjainkban is. Maradványa lehet az ablak