Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

körül a fehér falra festett kék sáv. Szokás volt a tapasztott és fehérre meszelt fal alját lábazatszerűen feketére mázolni. Ezt a színt a mészbe tett korommal érték el. A ház külsejének legdíszesebb része az utcai homlokzat volt. Gyakran készítettek rá fonott ormot. Az is előfordult, hogy az orom alsó része tapasztott, meszelt volt, s a fölső része pedig nyitott (Ducza ház a Seckendorf kastély kerítése mellett). De a századeleji sályi házak legtöbbjén állóhézagos deszkaorom díszlett. Rendszerint fűrészelt díszítés is volt rajta, és tette széppé meg változatossá is a hasonló homlokzatú házakat. Gyakori szokás volt, hogy a padlásablak szerepét betöltő két kör vagy szívalakú nyílásainak egyikén a kaszapengét kidugták, jobban mondva ide akasztották pengéjénél fogva a kaszát. Az állóhézagos deszkaoromzatú sályi házak szép példája volt a Fő utcán (ma Kossuth Lajos u.) a már lebontott Garad-féle ház, meg Szabó László háza a Felvégen. Sugaras oromzatával valóságos dísze volt Latornak örsúr vára romjai alatt Szabó András egykori háza, melynek szélén és közepén fűrészelt díszítésű rátétek is fokozták annak díszességét. Ilyen volt az Alvégben Kiss Mihály háza. Vakolatdíszes homlokzatú házakat csak elvétve építettek Sályban. Teljesen hiányzott a barokkos meg a copfjellegű homlokzat. Inkább klasszicista jellegű homlokzatot képeztek ki néhány házon a két világháború közötti időszakban (Felvég). A modern stílus sályi népi változatai a 40-es évek után kezdenek feltűnni a különböző színű, vízszintes sávokkal díszített homlokzatú házak kiképzésén. Ablakaik már hármasosztásúak (édesapám házátalakításának utánzásaként kezdenek elterjedni a faluban). A gangos házakról már fentebb szó esett. Gangot (tornácot) módosabb emberek építettek, s kizárólag az oldaltornác fajtáját alkalmazták. Legegyszerűbb formája volt a faoszlopokkal alátámasztott eresz. A faoszlophoz nyereg/a csatlakozott. Helyette azonban gyakran készítettek pusztán díszítő jellegű, fűrészelt deszka—csipkéket (pl: Simon István háza). Mellvéd gyanánt az oszlopok közeit jó méteres magasságig bedeszkázták, s a deszkázás fűrészelt díszítést is kapott (Rácz Károly—féle ház, Vanczák Gyula háza). Néhány ház gangján kőből faragott dóroszlopokat is találunk, gerendás áthidalással, mellvéddel (volt Lőwy—ház, Katona Károly, Zádori László háza). A két világháború között jómódú emberek építettek néhány félköríves—árkádos gangot házuk oldalához. Az árkád íve legtöbbször az oszlop elmaradásával közvetlenül a mellvéd fölött kezdődik (Kocsis Józsefek háza, Kossuth Lajos u.). De az oszlopos, félköríves árkádsorral és mellvéddel készült tornácra is akad szép példa a Reviczky-féle házban (Felvég). A házak berendezése, bebútorozása Sályban is, mint másutt az országban bizonyos íratlan törvények szerint, egységesen történt. 21. kép: Vesszőből font oromfalu ház a régi Juhász-közben, az Elöhegy alatt