Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

körül a fehér falra festett kék sáv. Szokás volt a tapasztott és fehérre meszelt fal alját lá­bazatszerűen feketére mázol­ni. Ezt a színt a mészbe tett korommal érték el. A ház külsejének legdísze­sebb része az utcai homlok­zat volt. Gyakran készítettek rá fonott ormot. Az is előfor­dult, hogy az orom alsó része tapasztott, meszelt volt, s a fölső része pedig nyitott (Du­cza ház a Seckendorf kastély kerítése mellett). De a század­eleji sályi házak legtöbbjén állóhézagos deszkaorom dísz­lett. Rendszerint fűrészelt dí­szítés is volt rajta, és tette széppé meg változatossá is a hasonló homlokzatú házakat. Gyakori szokás volt, hogy a padlásablak szerepét betöltő két kör vagy szívalakú nyílásainak egyikén a kaszapengét kidugták, jobban mondva ide akasztották pengéjénél fogva a kaszát. Az állóhézagos deszkaoromzatú sályi házak szép példája volt a Fő utcán (ma Kossuth Lajos u.) a már lebontott Garad-féle ház, meg Szabó László háza a Felvégen. Sugaras oromzatával valóságos dísze volt Latornak örsúr vára romjai alatt Szabó András egykori háza, melynek szélén és közepén fűrészelt díszítésű rá­tétek is fokozták annak díszességét. Ilyen volt az Alvégben Kiss Mihály háza. Vakolatdí­szes homlokzatú házakat csak elvétve építettek Sályban. Teljesen hiányzott a barokkos meg a copfjellegű homlokzat. Inkább klasszicista jellegű homlokzatot képeztek ki néhány házon a két világháború közötti időszakban (Felvég). A modern stílus sályi népi változatai a 40-es évek után kezdenek feltűnni a különböző színű, vízszintes sávokkal díszített homlokzatú házak kiképzésén. Ablakaik már hármasosztásúak (édesapám házátalakításá­nak utánzásaként kezdenek elterjedni a faluban). A gangos házakról már fentebb szó esett. Gangot (tornácot) módosabb emberek épí­tettek, s kizárólag az oldaltornác fajtáját alkalmazták. Legegyszerűbb formája volt a fa­oszlopokkal alátámasztott eresz. A faoszlophoz nyereg/a csatlakozott. Helyette azonban gyakran készítettek pusztán díszítő jellegű, fűrészelt deszka—csipkéket (pl: Simon István háza). Mellvéd gyanánt az oszlopok közeit jó méteres magasságig bedeszkázták, s a desz­kázás fűrészelt díszítést is kapott (Rácz Károly—féle ház, Vanczák Gyula háza). Néhány ház gangján kőből faragott dóroszlopokat is találunk, gerendás áthidalással, mellvéddel (volt Lőwy—ház, Katona Károly, Zádori László háza). A két világháború között jómódú emberek építettek néhány félköríves—árkádos gangot házuk oldalához. Az árkád íve leg­többször az oszlop elmaradásával közvetlenül a mellvéd fölött kezdődik (Kocsis Józsefek háza, Kossuth Lajos u.). De az oszlopos, félköríves árkádsorral és mellvéddel készült tor­nácra is akad szép példa a Reviczky-féle házban (Felvég). A házak berendezése, bebúto­rozása Sályban is, mint másutt az országban bizonyos íratlan törvények szerint, egysége­sen történt. 21. kép: Vesszőből font oromfalu ház a régi Juhász-köz­ben, az Elöhegy alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom