Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Dévaványai Halassy Jozefa igen művelt asszony volt, aki édesanyja révén is közeli rokonságban állott Eötvös Józseffel. Az író nagyon kedvelte Fáy Ignácnét és gyermekeit. Julianna leányának keresztapja is volt. Fáyné pedig az író távollétében segített sályi dolgait rendben tartani. 1814-ben állították az Eötvös kastély kertjében azt az emlékművet, melynek homlokzati felirata keleti írásjelekkel készült. Valószínűleg id. Eötvös Ignác halva született gyermekének jelképes síremléke. Feliratának értelme: Aluszik. 1817-ben született Sályban Solymossy Sámuel (Scholtz Sámuel ref Jelkész fia), kiváló irodalomtanár, kinek „több irodalmi jelesünk, mint Kazinczy Gábor, Tompa Mihály, Lévay József barátai voltak. Emlékére miskolci tanítványai 1882ben Soly

mossy—díj címen alapítv

ányt tettek egy a ,3orsodi—kör álta kitűzendő pályakérdés díjazására. "

6 7 1833—

ban adja Eötvös Ignác az egyháznak a mai temető területét. 1837 végétől 1841-ig Sályban él Eötvös József író, reformpolitikus. Tulajdonképpen ezekben az években indul írói pályája. Itt kezdi írni Karthausi c. regényét. Itt írja a Magyar Tudományos Akadémián nagy si9.kép: Jelképes síremlék az Eötvös kastély kert aratott Kölcsey-emlékbeszédét, Vékertjében lemény a fogház javítás ügyében c. írását. A Falu jegyzője c. regényének több alakját (pl.: Tengelyi Ézsaiás) sályi emberekről mintázza. Sályi élmények hatása alatt írja A vár és a kunyhó c. költeményét. Utolsó sályi írása 1841. márc. 1—én kelt levele Széchenyi Istvánhoz. 1839 őszén vendégül látja Sályban író barátait: Trefort Ágostont és Szalay Lászlót. Trefort Az anyagi érdekekről c. tanulmányát, Szalay pedig Kollárról szóló emlékbeszédét írja a sályi kastély csendjében.

68 1849—ben megjelennek Sályban a Világos felé tartó orosz cári csapatok. 1851-ben Fényes Elek Magyarország geographiai szótára c. könyve 7 földesurat tüntet fel Sályban. A báró Seckendorf (beházasodik a Négyesi Szepessy családba), Fáy, gróf Csáky és Eötvös (ill. az ő utóda: Hosszúfalussy) mellett sályi birtokosként tünteti fel Szepessy Antalt, Kállay Ignácnét és özv. Pankovicsnét. A falu határa ekkor 4826 hold. Ebből 2246 h erdő, 1366 h szőlő, 1688 h szántóföld, 823 hrét, 1545 h pedig legelő. Az erdő mind az uraságé. Jobbágyok részére mindössze 650 h szántó, 513 h rét, 25 h kenderföld, s a 128 h majorsági szőlőn felül 1238 h szőlő van dézsma ellenében munkálásra kiadva. A lakosság lélekszáma 1618, kik közt 522 r.kath., 870 református, 24 evangélikus, 4 görögkatholikus és 198 a zsidó. Ekkor már túl vagyunk a jobbágyfelszabadításon, de Fényes Elek adataiból az is látszik, hogy Sályban ez gyakorlatilag nem valósult meg. Sőt még 67 SZENDREY János 1911. 455-456. 68 BARSI Ernő 1967. 64-66.: DÖMÖTÖR Sándor 1979. 64-66.: KLUGER László 1969. 27. 21