Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

A XVIII.sz. végén nagy építkezések folynak Sályban. 1770 körül Szepessy László átépítteti kastélyát. Ma is az ekkor kapott formájában áll és az Ált. Iskolának ad otthont. Fia, Szepessy Sámuel pedig nővérének, Máriának építtet kastélyt a falu alsó végén, mely 1779-ben már áll.

62 1783-ben Szepessy Máriát feleségül veszi Eötvös Ignác, Eötvös József író, reformpolitikus nagyapja, aki ekkor Sályba költözik, s „élete e legszebb korszakát ... sályi magányában tölte."

63 1783. nov. 25-én született Sályban a ref. lelkész fiaként Terhes Sámuel költő, akinek dalait a reformkorban országszerte énekelték. 1786—

ban ugyancsak itt született ifj. Eötvös Ignác, az író édesapja. 1793 és 96 között építteti Szepessy Sámuel a sályi rom.kath.templomot barokk stílusban. Tornya csak 1824-ben épül. 1803-ban született Sályban Ballá Károly színművész, lapszerkesztő, író. Lelkes művelője, leírója a magyar táncoknak, s ő alapítja Debrecen első lapját, a Debrecen-Nagyváradi Értesítőt.

64 1810—ben önálló lesz a sályi róm. kath. egyházközség, mely eddig mint a daróci egyház filiája működött. Valószínűleg ekkor indul meg a tanítás is az iskolájában. 1804 óta ugyan folyik némi oktatás a kántor lakásán, de a gyerekek zöme a ref. iskolába jár.

65 1810 körül épül a falu felső végén a Fáy kastély, klasszicista stílusban.

6

* Emeletét 1870 körül lebontották. A Fáy család ugyancsak házasodással szerezte sályi birtokát. Fáy Bertalan feleségül vette id. Eötvös Ignác nővérét. Gyermekeik, Antal és Ignác mindketten Borsod megyei táblabírák lettek. Ignác kora fiatalságától főként Sályban lakott. Felesége: 62 JOÓ Tibor 1969. 87-89. 63 NAGY Iván 1863. 675. 64 KENYERES Ágnes 1967. 93. 65 Ref. Egyház Protocolluma. 1809-es bejegyzés 66 GENTHON István 1962. 246-247. 20