Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

I. ADATOK A FALU MÚLTJÁBÓL Sály község a Bükk hegység déli nyúlványai között húzódó völgyek egyikében fekszik 12 km—re északra a Mezőkeresztes—Mezőnyárád vasútállomástól (3—4. kép). A földből előkerült régészeti leletek bizonysága szerint ősidők óta lakik ember ezen a tájon. Sály története azonban csak a honfoglalás után kezdődik, melyről így ír Anonymus, Béla király névtelen jegyzője a Gesta Hungarorum című munkájában: „ . . . /Árpád/ vezér és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Hejő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Ernődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek (Diósgyőr) mondanak. Ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette. Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig (most Sályi patak) vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kacsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott ócsádnak, Örsúr apjának, örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak'.'

24 „A megye ősnemzettségének az örsúr nemet kell tekintenünk — írja Györffy György —, amely megtelepedésekor elnyerte a Sajótól az Eger patakig terjedő Bükkalját s a mögöttes hegyvidéket. Az örsúr—nem szállásterületének kisajátítását a X. század második felére vagy István király uralkodása idejére tehetjük."

25 3. kép: Ásatás örsúr várában 24 ANONYMUS 1977.105-106. 25 GYÖRFFY György 1963. 740. 10