Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

örsúr vára sajátos technikával épült. Gerendákból, szálfákból sáncokat építettek, közéjük köveket, törmelékeket szórtak, az egészet leföldelték, aztán meggyújtották. Kiégett, s olyan erős, hogy ezer éve áll. A vár nem annyira stratégiai célokat szolgált, hanem örsúr vagyonának védelmét. A vár tövében aztán a várbírtok népe megtelepedett, s falut épített magának, melyet Váraljának (Várallya) neveztek. A hely kiválóan alkalmas volt a letelepülésre. Bővizű forrás mellett feküdt, melynek vize télen sem fagyott be. Az erdő vadat, vadgyümölcsöt, a patak vize pisztrángot, rákot adott a megélhetéshez. A mellette lévő sík terület földművelésre is alkalmas volt, az erdei tisztásokon pedig legeltetni lehetett. Nem csoda, ha először itt létesült a falu. Mikor azonban örsúr nemzetsége, melyet később unokájáról, Tiholdról neveztek, különböző ágakra szakadt, szükségessé vált, hogy a völgyekben lejjebb húzódjanak az utódok, s azokban is településeket hozzanak létre. így a Várallyai ágon kívül a Leányfalvi ág, a Tiboldok Sályi és Bikki ága, majd a Daróci és Geszti ág is alapít egy-egy falut. Várallyát először 1292-ben említik, Várallya .. . Örsúrvára alatt kialakult helység. Az innen nevezett örsúr (Vrusur) nemzetségbeli Váraljai Lőrinc 1292-ben hozzájárul Bikk és Hejőtő, Bogorbesenyő (Heves m.) és Ábrány eladásához. Imre 1332-ben választott bíró a megyében."

26 Váraljának temploma is épül (valószínűleg a XIV sz. elején), melynek alapjait először a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, Gádor Judit tárta fel. A körtemplomnak Önálló jövedelemmel rendelkező papja is van, s így Váralja szerepel a pápai tizedlajstromon is 1332 és 37 között. A lajstrom adatai szerint Váralja papja egyházi adóját kb. 10-12 telek (család) után kapta. Sály első említése Györffy György szerint 1348-ban történik. „1348 Nicolaus films Petri Aba de Saal."

27 (Miklós, a sályi Aba fiának,Péternek a fia.) Ekkor még a nagyobb, jelentősebb település Váralja. Sálynak évszázadokig nem épül temploma, nincs plébániája. A reformációtól kapja majd első templomát. A termelésre a XI.sz. második felétől a XIII. sz. eleiéig az a jellemző, hogy az állattartás mellett a földművelés is egyenrangú szerepet kap.

2 Mire Sály első oklevélbeli említése megtörténik, már túl vagyunk a tatárjárás pusztításán. Hogyan érintette ez Sályt? - nem tudjuk. A nagyobb pusztítást inkább a megye alsó részén, a Tisza síkságán tette, mivel az erdővidéken a lakosság jobban el tudott rejtőzni, s így kevesebb volt a vesztesége. Mikor elvonultak a tatárok, a rejtekhelyekről előjőve újra építhette elpusztult falvait. Az újraépítés éveiben az életmódban, termelésben is döntő változás történik. A földművelés kapja megyeszerte a nagyobb szerepet. 1307—ben már költöző jobbágyokról olvashatunk, 1325-ben pedig a följegyzések már az egységes jobbágyság jeleként borsodi „népeket azaz jobbágyokat (populos seu iobagiones) említenek.. A földesúri népelemek útja e küzdelmes korszakban is elvezetett a szabad költözéssel biztosított egységes jobbágyság kialakulásához."

29 A megművelt földön elsősorban gabonát termelnek, s ezt a Nyarad (azaz Sályi patak), a Kácsi meg az Eger patak vizével hajtott vízimalmokban őrlik meg. Ebben a korban Ábrány, Nyárád és Kacs malmairól van adatunk.

30 Szőlőműveléssel még nem találkozunk. (Erre a megyében csupán az Eger melletti Szőílős falu neve enged következtetni.) Továbbra is jelentős az állattartás. 1271-ben Bél26 GYÖRFFY György 1963. 814-815. 27 NAGY Imre - TASNÁD! NAGY-Gyula 1878-1920. 207. 28 GYÖRFFY György 1963. 743. 29 GYÖRFFY György 1963.146147. 30 GYÖRFFY György 1963.47.sz. jegyzet 11