Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Dankó Imre: Az árucsere szerepe az északkelet-magyarországi interetnikus kapcsolatokban
általában azt is jelenti, hogy a különböző földrajzi tájakon másfajta vegetáció, másfajta mezőgazdasági termelőtevékenység, másfajta anyagok és ennek megfelelően másfajta kézművességek, mesterségek találhatók, illetve fejlődtek ki. A vásárhelyeken, a vásárövben ennek a két, egymástól földrajzilag, ebből következően egymástól termelési viszonyaik vonatkozásában különböző területnek az anyagai, termeivényei és termékei cserélnek gazdát. A különböző tájak anyagainak, terményeinek és termékeinek árucseréjéről szólva területünkre vonatkozóan meg kell említeni a Felvidékről az Alföldre szállított követ, meszet, fát, faszenet, vasat, fazekasföldet, sót stb. mint anyagokat; gombát, gyümölcsaszalványokat, kender- és lenrostot, növényi fűszereket, mint például sáfrányt stb., mint termeivényeket és fa-, cserép-, üveg-, fém (főleg vas) eszközöket, szerszámokat és edényeket, bőröket, vásznat, posztót stb. mint termékeket. Ugyanakkor az Alföldről a Felvidékre kevésbé anyagokat, mint inkább terményeket, búzát, rozsot, árpát, zabot, illetve lisztet, gyümölcsöket s mint termékeket szalonnát, zsírt, bort, lekvárt, aszalványokat stb. szállítottak. Általában is, de kárpát-medencei vonatkozásban különösen elmondhatjuk, hogy a földrajzi, táji különbözőség egyúttal etnikai különbözőség is. így a köztük kialakult és lefolyó árucsere-kapcsolatok egyúttal etnikai kapcsolatok, azaz sajátos műszavunkkal élve interetnikus kapcsolatok is. Északkelet-Magyarországról szólva ez a vásáröv Gyöngyöstől nagy ívben kelet felé haladva Ungvárig—Munkácsig tart, tele nagyszerű, fényes történetű vásárhelyekkel, mint amilyen például Gyöngyös—Rimaszombat (Rimavska Sobota), Heves, Eger, Miskolc— Rozsnyó (Roznava), Tokaj, Szerencs, Abaújszántó—Kassa (KoSice), Sárospatak, Sátoraljaújhely-Tőketerebes (Trebis'ov), Ungvár (Uzsgorod), Kisvárda, Nyíregyháza-Ungvár (Uzsgorod), Munkács (Mukacsevo), illetve számos kisebb vásároshely részben a vásárövön belül, részben a vásárövön kívül. A vásárövön kívüli vásárhelyek távolabbi területek és etnikumok közti interetnikus kapcsolatok kialakulásának színhelyei és lehetőségei. Hogy északkelet-magyarországi vásárövön kívüli helyet említsek, délen Debrecenre, Északon pedig Eperjesre (Presov), illetőleg ott Tarnovra, Krakkóra és Sztrijre, Lvovra utalok. Debrecen vásárain a magyar és szlovák etnikumon kívül, mint távolabbi etnikumok lengyelek, ukránok és románok is találkoztak és léptek árucsere-kapcsolatba egymással. Különben az a terület, amelyről előadásaink szólnak: Északkelet-Magyarország, a Tisza jobb oldalától a Kárpátok vonulatával a Zagyva völgyével és a Heves megyei határral lezárt táj. Ezen a tájon részint közvetlen környezetükben, részint távoli vásárhelyeken árucsere keretében magyarok, szlovákok, cipszerek, németek, ruténok, ukránok, oroszok, lengyelek, románok, zsidók, cigányok és bolgárok (a történetiségben még macedónok, görögök, örmények stb. is) találkoztak egymással és létesítettek interetnikus kapcsolatokat. Az árucsere etnokulturális kérdéseivel régóta foglalkozom, ezen belül az árucserében lehetséges interetnikus kapcsolatokról is többször szóltam. Sőt, kutatásaim eredményeit táji tagoltságban is feldolgoztam. 1977-ben a dunántúli árucsere etnokulturális és interetnikus kérdéseit vázoltam fel. 7 1979-ben, általánosítva a kérdést, a kárpát-medencei 7. DANKÓ Imre: A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai L m. 2 Interetnikus kapcsolatok 17
