Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Dankó Imre: Az árucsere szerepe az északkelet-magyarországi interetnikus kapcsolatokban
árucsere és a migráció kapcsolatáról írtam, éppen az interetnikus vonatkozások jegyében. 8 Ezt a tárgykört dolgoztam aztán fel, bőséges irodalmi áttekintéssel Vándorlás és árucsere címmel, ugyancsak 1979-ben. 9 Kutatásaim során az árucseréhez kapcsolódó kulturális jelenségek közül legfontosabbnak a migrációt tartottam, természetesen tág értelmezésűén, az anyagi-fizikális és az átadás-átvétel, az alkalmazás folyamatait is migrációnak minősítve, a társadalmi-kulturális migrációt is bennefoglalóan. Úgy, ahogy azt ÚJVÁR Y Zoltán éppen északkelet-magyarországi—szlovákiai vonatkozásban az 1980. május 26—28-án dunaszerdahelyi néprajzi szemináriumon kifejtette. 1 ° ÚJVÁRY Zoltán számos, az árucseréből fakadó migrációs jelenségre utalt szlovák—magyar vonatkozásban, részben régi leírások, statisztikák, részben saját gyűjtései alapján. FÉNYES Eleket idézve mondta például, hogy Gömörből Debrecenbe minden országos vásárkor több száz szekér ment le vassal, sajtárokkal, vedrekkel, szekrényekkel, s más faeszközökkel terhelve, s visszamenet ... gabonát, szalonnát, bort vittek. Említette a rozsnyói vászonfehérítőket is, akik a debreceni vásárok alkalmával összeszedték a vásznakat és a rozsnyói réteken fehérítették. A vásározással, kereskedéssel összefüggő migráció Gömörben különösen jelentős volt a fazekassággal kapcsolatosan. Sok gömöri falu, mezőváros fazekasságáról volt híres, MAGDA Pál 1819-ben mondott szavaival: „Zsaluzsán körül több faluk igen sok tserép edényeket készítenek 's azt le hordván az alföldre szép móddal kipótolják a' vissza hozott gabonával szükségleteiket". l1 ÚJVÁR Y Zoltán hangsúlyozta, hogy a gömöri szlovák és magyar fazekasok közt helyben, lakóhelyeiken is sok kapcsolat volt: a magyar fazekasok gyakran szlovák mestereknél tanultak. 12 Azonban nemcsak a fazekasság vonatkozásában létesültek szlovákok és magyarok közt árucserén alapuló interetnikus kapcsolatok, hanem egy sereg más mesterség révén is. Már FÉNYES Elek 1851-ben, híres geográfiai szótárában az egyes településeknél sorra vette, hogy melyik mire, miféle készítményekre specializálódott : a hegyvidék, a sok erdő-fa indokolta, hogy több faluban faeszközkészítők dolgoztak és termékeiket — dézsát, orsót, guzsalyt, rokkát, kanalat, lapátot, villát, különböző ládákat stb. — az Alföldön értékesítették. A hutás falvak lakosai üvegárut készítettek és hordtak eladásra az Alföldre, a hámorokkal bíró községek népe pedig vasárut készített és árult. Az egykori Felvidéken, ahol kevés lehetőség volt a földművelésre és különösen a búzatermesztésre, nagyobb mértékben kézművességre szorult a nép, mint az Alföldön. Nagy részük mint vándoriparos járta az országot, kialakítva egy-két jellegzetes „mesterséget", vándoripart, ami egyúttal etnikai meghatározó is volt. Nevében is kifejeződött: a drótostótra, az üveges tótra, a gyolcsos tótra, a vasas tótra ma már alig emlékszünk. A vándoriparosok csak igen kis részben voltak vándorkereskedők is. A vándorkereskedők, inkább vándorárusok külön csoportot alkottak. A vándorárusok gyakran nem hazai készítményeket is árusítottak. Ha a magukkal hozott áru elfogyott, nem minden esetben 8. DANKÓ Imre: A magyar vásárok funkciói i m. 9. DANKÖ Imre: Vándorlás és árucsere i m. 10. ÚJVÁRY Zoltán: A migráció és a kolonizáció szerepe Gömör népi kultúrájában. JÁN BotikMÉRY Margit (szerk.): A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. A Dunaszerdahelyen 1980. május 26-28-án megrendezett szeminárium beszámolói. Bratislava, 1981. 54-62. 11. MAGDA Pál: Magyarországnak és a határó'rző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 67. 12. ÚJVÁRY Zoltán: A migráció és a kolonizáció szerepe Gömör népi kultúrájában i. m. 56. 18