Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében
célokat elősegítő, a gazdasági szükség által kiváltott, a szórakozás, a külső organizációs erők miatt létrejött társas munkák). m Valamennyinek a jelenléte ma is érzékelhető, s közülük szinte mindegyik kutató a szlováklakta helységek mindegyikében a ház építésénél, valamint a mezőgazdasági munkák során megnyilvánuló kölcsönösséget emeli ki.' 3/ ! Készült egy sajátos foglalkozás, a mészégetés munkaszervezeti formáiról szóló tanulmány is. A bükki szlovákok munkára társulásának típusai közül a rokonságon, a cimboraságon alapuló 2—4 emberből álló munkacsoportot választják legszívesebben. A mészégetést egyedül vállaló mészégető (akinek besegítenek az egyes családtagok) szervezeti formája az 50-es évek végén csak a hagyományban élt. 138 A megyében élő szlovákok néphitéből elsősorban a hiedelemalakokat kutatták. A természetfeletti erejű személyek és lények közül különösen a nora, mint a zempléni tájra, a magyar, szlovák, kárpátukrán és német lakosságra egyformán jellemző, ma is élő hiedelemlény bemutatását emelhetjük ki (DOBOS Ilona, BARNA Gábor, GUNDA Béla). 1 ™ Alakja a zempléni falvak mindegyikében él, a bükki szlovákok zraoró-nak nevezik. , ''" GUNDA Béla Rudabányácskáról a nora által megszívott mell gyógyító eljárását, Kishutáról a nora tevékenységét mutatja be, s közöl hiedelemmondát is a nora által meglovagolt vágáshutai legényről. BARNA Gábor Háromhután megtalálta a képzetkör szinte teljes változatát. Mindketten feldolgozták a nora szláv, ill. indoeurópai kapcsolatait. 1 '' 1 BARNA Gábor a zempléni hiedelmalakok zömét magyar falvakban gyűjtötte, de rámutat a szlovák, kárpátukrán etnikum hatásának a meglétére a magyarosodás után: továbbmaradnak a hiedelemalakok nem magyar elnevezései (bosorka — boszorkány, strasko — kísértet, cervena capka — veressipkás), tevékenységük elnevezései (vodil, vodzil — vezetett stb.). 1 ''- Hasonlóképpen járt el DOBOS Róna is a táj magyar lakossága körében élő mondák hiedelemalakjairól (nora, utopenec — vízidémon stb.) szólva. 1 '' 1 A bükki és a zempléni szlovákok körében fellelhetők még az erdei szellemek képzeteinek a nyomai (FERENCZI Imre, GUNDA Béla, KOLODZEY Zoltán). Wl A bükki szlovákok hiedelemalakjairól (striga, bosorka, indzibaba, buhinka, vrkolak, zmok, cernoknaznik, dive lüde — törpék, vodna baba, fehérasszony, ijesztő) GUNDA Béla és MACS Ildikó közöl adatokat. 1 ''"' A betah alakjának is136 SZABÓ László 1965. 135—152. 137 BALASSA Iván 1960. 15. SZABADFALVI József 1964. 119. DEME Dezső 1966. 12. 138 BAKÓ Ferenc 1963. 297—315. 139 DOBOS Ilona 1971. 36—37. BARNA Gábor 1978—79. 124—126. GUNDA Béla 1980. 241—248. BARNA Gábor 1981a. 413—435. BARNA Gábor 1981b. 189—205. DOBOS Ilona 1981. 262. 140 BARNA Gábor 1978—79. 124, 126. GUNDA Béla 1980. 241—248. BARNA Gábor 1981a. 414—416., 419—427. BARNA Gábor 1981b. 201. 141 GUNDA Béla 1980. 242—243., 245—246. BARNA Gábor 1981b. 201. BARNA Gábor 1981a. 418. GUNDA Béla szerint a nora szlovák néphitből került ÉszakkeletMagyarországra (GUNDA Béla 1980. 246.) 142 BARNA Gábor 1981b. 201. 143 DOBOS Hona 1981. 258—268. 144 FERENCZI Imre 1960a. 8—16. KOLODZEY Zoltán 1970. 49. GUNDA Béla 1979. 122—124. 145 GUNDA Béla 1979. 124—129. MÁCS Ildikó 1980. 42—47. 198
