Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

meretére pedig SIPOS István könyvében akadunk rá.

146 GUNDA Béla a buhinka alakjának magyar és európai kapcsolataira is rámutat.

147 Néhány, a halállal, a szerelemmel, a rontással, a háziállatokkal, a kincskereséssel, a szerencsével összefüggő hiedelemadatot Kishutáról diákgyűjtők, a vetéssel kapcsolatos eljárást Háromhutáról IKVAI Nándor, a házzal összefüggő hiedelmet Komlóskáról BODNÁR Zsuzsanna jelentetett meg.

1

''

8 Komlóska görög katolikus lakosságának népi vallásosságát a 70-es években végzett gyűjtése alapján monográfia formájában, összegző jelleggel BARTHA Elek dolgozta fél.

ma E témakörből a nyomában megindulhat a többi szlovák településen is a kutatás. A népi orvoslásban alkalmazott technikáról, felhasznált anyagokról néhány adatot Kishutáról és Űjhutáról HOPPAL Mihály, pár állatgyógyító eljárást a hegyközi szlovák falvakból is közöl PETERCSÁK Tivadar.

m A népszokások néprajzából az emberi élet három nagy fordulójáról, valamint a jeles napokról készült valamivel gazdagabb feldolgozás. Az első jelentősebb anyagot 1946-ban Rudolf ZATKO gyűjtötte, s a magyarországi szlovákok népi kultúrájáról írt tanulmányában e tájról Múcsony születési és keresztelői szokásait tette közre. Idézi a kapcsolódó fontosabb anyanyelvű szokásszöveget is.

15ü A Zempléni-hegyvidéken élő szlovákoknak elsősorban keresztelői szokásaira utal NIEDERMÜLLER Péter összefoglaló jellegű tanulmánya, amelyből legfeljebb a hiányzó szlovák nyelvű népi szövegillusztrációt sajnálhatjuk.

1

'

1 A répáshutai szlovákok születési szokásait 1979-ben gyűjtötte KRUPA András, s tanulmányban dolgozta fel őket.

152 A fiatalok néhány ismerkedési szokásáról a zempléni hutákból NIEDERMÜLLER Péter közöl adatokat.

153 A magyarországi szlovákok lakodalmi szokásának a lakosságcsere idején meglevő állapotát Rudolf ZATKO mutatta be, sajnálatosan azzal a szemlélettel, hogy az itteni szlovákok lakodalma egy egység, s a tanulmányát a különböző szlováklakta helységek lakodalmi szokásainak egymásba illő mozzanataiból építette fel. így a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok lakodalmi szokásai is szép teret kapnak, de többnyire mozaikokban, szétszórtan, egy-egy szokáselem közreadása révén. Szirmabesenyőről. Sajópálfaláról, Görömbölyről, Hollóházáról és Háromhutáról a lánykéréstől, a jegyességtől kezdve az esküvőn át a kontyolásig, a lakodalom lezárásáig közöl adatokat. Különösen értékesek a szlovák népi szövegek: hívogatás (Háromhuta), a vőlegény búcsúztatása (Középhuta) kony tolóének (Szirmabesenyő), a lakodalmi tréfát köszöntő starosta szövege (Háromhuta), valamint néhány hiedelemeljárás (pl. a menyasszonyt gabonaszemekkel szórják le az új házban való fogadáskor: Görömböly).

1

''

1 A háromhutai lakodalom néhány szokáselemét (párválasztás, lánykérés, ko146 SIPOS István 1958a. 231. 147 GUNDA Béla 1979. 129. 148 VOHRADNYIK, Géza 1966. 322—323. BODNÁR Júlia—FARKAS Gyula—HORNYÁK Erzsébet—KECSKÉS Mátyás—KISS István—MOLNÁR Katalin—NEVETŐS Mária—VOHRADNYIK Géza 1971. 358—364. IKVAI Nándor 1967. 90. BODNÁR Zsuzsanna 1980. 350. 148/a BARTHA Elek 1980. BARTHA Elek 1981. 149 HOPPAL Mihály 1981. 245—246., 247., 249., 250. PETERCSÁK Tivadar 1981c. 350. 150 ZATKO, Rudolf 1971. 484—494. 151 NIEDERMÜLLER Péter 1981c. 298. 152 KRUPA András Kézirat 153 NIEDERMÜLLER Péter 1981c. 299. 154 ZATKO, Rudolf 1950. 172—197. L. még: CS. SCHWALM Edit 1981. 364. 199