Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Ujváry Zoltán: az interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kultúrájának vizsgálatában

nográfiák jelentős eredményeket hoztak. Ezek közül néhány fontosabb művet említünk meg.

14 A hasonló hazai eredményekről a fentebb említett munkák adnak tájékoztatást. Meg kell azonban említenünk azt a kutatómunkát, amely VIGA Gyula vezetésével a közelmúltban területünkön folyt egy szlovák településű falu — Répáshuta — népi kultúrájának feltárására. A megjelenés alatt álló kötet tanulmányai az interetnikus kapcsolatok számos fontos kérdésére mutatnak rá. Itt említjük meg azokat a kutatásokat is, amelyek ebben az összefüggésben részint Gömörben,

15 részint az Ung-vidéken,

16 illetőleg más — magyar—szlovák — területeken folynak. A magyar—szlovák népi kulturális kapcsolatok kutatása mellett rendkívül jelentősek a magyar—ukrán, illetőleg a magyar—ukrán—szlovák interetnikus vizsgálatok kérdései. Magyarország északkeleti részén, az általunk vizsgált területen az ukrán szórványokkal, az egykori ukrán telepekkel, kolonizációkkal összefüggő interetnikus kutatások szerteágazó, igen alapos településtörténeti vizsgálatot igényelnek. Az ún. kárpátukrán népességről területünkre vonatkozóan alapos áttekintést nyújtott PALÁDI-KOVÁCS Attila, aki rámutat arra, hogy ukránok Északkelet-Magyarország területén félszáznál több faluban éltek, s több tízezres nagyságú tömeget alkottak.

17 Ä századfordulón, századunk elején a zempléni területeken megindudlt kutatásról az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c. helytörténeti kiadványsorozat kapcsán CSORBA Csaba adott összegzést.

18 Az ukrán szórványok vizsgálata gyakran nehézséget okoz részint a nyelvi váltás, részint az ukrán falvak szlovákként való nyilvántartása miatt. Az utóbbi évtizedben területünk ukrán szórványai közül csak egy-két településre irányult a figyelem. Elsősorban a zempléni Komlóska kapott részletesebb vizsgálatot. E kutatás eredményeként jelent meg BARTHA Elek kötete Komlóska hitéletéről.

19 DIÓSZEGI Zsuzsa—BARNA Gábor mondákat közöl Komlóskáról.

20 NIEDERMÜLLER Péter Rudabányácska szokásait gyűjtötte össze és tanulságosan vizsgálja a falu településtörténete alapján az ukrán—szoták eredetkérdését.

21 Bár a kárpátukrán népesség falvak szerinti statisztikája PALÁDI-KOVÁCS Attila munkája nyomán előttünk áll. tervszerű néprajzi gyűjtésről nem beszélhetünk. Az eddig megjelent írások gazdag anyaga csupán csak sejteti, hogy milyen fontosak lennének az idevonatkozó kutatások az interetnikus kapcsolatok vizsgálata szempontjából is. A történeti Felső-Magyarország, az ún. Felvidék területén a különböző nemzetiségű lakosság szőttesében jelentékeny a német eredetű lakosság száma. A németek telepítése már II. Géza uralkodásának idején megkezdődött, s 14 így pl.: PODOLÁK, Ján (red.) 1956.; MICHÁLEK, Ján (red.) 1973., PODOLÁK Ján (red.) 1969, MJARTAN, Ján (red.) 1974., OLEJNIK, Ján 1978. Területünkhöz kapcsolódóan fontos kiadványsorozat a Gemer, amelynek eddig négy kötete jelent meg. 15 Lásd pl.: UJVÁRY Zoltán 1980. 9—13. Részletesebb bibliográfiát a gömöri eredményekről: SZALAY Emőke—UJVÁRY Zoltán 1982. Bevezetés. 16 BARNA Gábor 1982. 18—19.; BARNA Gábor 1983. 86—87.; BARTHA Elek 1982. 46. 17 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 327—361. 18 CSORBA Csaba 1973. 114—118. 19 BARTHA Elek 1980. 20 DIÓSZEGI Zsuzsa—BARNA Gábor 1981. 283—293. 21 NIEDERMÜLLER Péter 1980. 89—95. 48