Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Méry Margit: Magyar–szlovák kapcsolatok a népviseletben Abaúj északi területén

MÉRY MARGIT Magyar—szlovák kapcsolatok a népviseletben Abaúj északi területén A néprajztudomány elhanyagolt területéhez tartozik a magyar—szlovák interetnikus kapcsolatok, kölcsönhatások elemzése a népviseletben. Több okból nem vállalkoztak erre a kutatók. Egyrészt sem a magyar,

1 sem a szlovák

2 viseletkutatás nem tart ott, hogy elegendő adatot szolgáltasson az összehasonlító vizsgálathoz. Másrészt, jól tudjuk, hogy a kölcsönhatás a legerősebb az érintkezési zónában, a magyar—szlovák viszonylatban ez a zóna Dél-Szlovákia területére esik. Ezen a területen viszont jóval később kezdődtek meg recens vizsgálatok, mint más területeken. A közelmúltban jelent meg a szlovák népviselet néprajzi szintézise.

3 A szlovák népi ruházat valamennyi típusát, változatát összegzi és mutatja be részleteiben. Dél-Szlovákia területén pedig nemrégen vette kezdetét egy igen intenzív néprajzi gyűjtőmunka a viseletről.

4 Az eddigi eredmények (a szintézis és a recens adataink) alapján lehetőség mutatkozik a népviseletben fellelhető magyar—szlovák kölcsönhatások vizsgálatára. Az említett szlovák viseletmonográfia a századfordulói és a XX. század eleji szlovák paraszti viseletet mutatja be teljes részletességgel. A gazdag regionális változatokat térben is körülhatárolja. Felöleli a történeti forrásokat. Utal a XX. században végbement változásokra. Mindent összevetve, tehát kiváló lehetőséget kínál az összehasonlító vizsgálatokhoz. Dél-Szlovákia területein 1976-tól folynak rendszeres gyűjtési munkák.

5 Csaknem valamennyi magyarlakta településen felmértük a viseleti darabokat. A feltárt dokumentációs anyag alapján meg lehetett állapítani az egyes viselettípusokat s főbb változatait és ezeknél az elterjedési területeit. A viselettípusok meghatározásánál a női viseletet vettük döntő kritériumnak. A női viselet tovább fennmaradt és több archaikus elemet őrzött meg, mint a férfiak és a gyerekek hagyományos öltözete. Itt, ebben az összefüggésben azokra a viseletdarabokra kell gondolni, amelyeket maguk a használók készítettek házilag előállított alapanyagból, és a történeti kontinuitás több évtizeden, néhol évszázadokon át is nyomon követhető, pl. az alsó vászonruhák, a főkötők esetében. Az alábbiakban egy szűkebb földrajzi területnek a magyar—szlovák interetnikus kapcsolatait emelem ki. Ez a terület a volt Abaúj-Torna vármegye északi 1 A magyar népviseletkutatás eredményeit BARABÁS Jenő foglalta össze az ELTE Bölcsészettudományi Kara Tárgyi Néprajzi Tanszéke kiadványában. BARABÁS J. 1976—78. 2 PATKÓVÁ J. 1957.; KOVACEVICOVÁ S. 1953.; NOSÁEOVÁ V. 1967. 3 NOSÁEOVÁ V. 1983. 4 A .CSEMADOK Központi Bizottsága nyári néprajzi szemináriumai adtak erre lehetőséget. A gyűjtőmunkát JÓKAI Máriával közösen végezzük. 5 A Hét című hetilapban 1976—78-as években rendszeresen beszámoltunk a gyűjtőmunka eredményeiről. 221