Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

lés néprajzi ismereteit, így szerves és körülhatárolt képet alkotnak az itteni szlovákok e foglalkozásáról is. BALASSA szerint „a tiszta szlovák lakosságú falvak különös színfoltot jelentenek a Hegyköz földművelésében."

ÖJ E monográfiákon kívül értékes adatokhoz jutunk PETERCSÁK Tivadar, GUNDA Béla, Ján PODOLÁK munkáiból is.

66 Valamennyi szerző egyértelmű megfigyelése, hogy a szlovák falvak fő hordozói a legarchaikusabb és legtöbb vonásában kárpáti földművelő kultúra jegyeinek. Földművelésük elmaradottabb, a kedvezőtlen adottságok miatt termelőszövetkezetek sem alakultak itt.

67 A megművelt földterület irtványföld, kerítéssel védik a vadállatok kárától. Korábban nem jött létre nyomásgazdálkodás, parlagolásos szabad termesztés folyt.

68 Jellemző, hogy a föld fő művelői az asszonyok.

69 A trágya felhordását ugyancsak asszonyok, lányok végzik, sajátos szállítóeszközük a ponyva (trávnicka, plachticka, rucnik), a hátikosár.

70

A meredek földoldalakat kétágú kapával törték fel.

71 A vetést is leginkább az asszonyok végzik (kézivetés), a gabona betakarításának fő eszköze a sarló.

72 A termesztett növények között első helyen áll a rozs és a burgonya.

73 Nyáron csak a férfiak járnak el aratni, csépelni az Alföldre.

74 A bükki szlovákok földműveléséről sajnálatosan alig van ismeretünk. Az észak-magyarországi szlovákok rétgazdálkodásáról szóló 1981-ben megjelent fontos tanulmányában PALADI-KOVÁCS Attila a korábbi kutatások eredményei

70 és saját gyűjtése alapján összegzi a megyebeli szlovákok széna- és takarmánygazdálkodását is.

76 Rámutat a bükki és a hegyközi, belső zempléni szénamunkák azonosságaira és eltéréseire: A Bükkben és a Mátrában a zempléni vidékekkel ellentétben nem használtak faállványokat (ostro) a széna szárítására, a földön hagyták. A szlovákok sem a Bükkben, sem a zempléni tájakon nem állítanak fel a réteken boglyákat, a szénát közvetlenül szállítják be. A tárgyalt szlovák helységekben — ellentétben a környező magyarsággal — a háznál mindenütt a szabad ég alatt, boglyákban (kopa, kopka, kopocka) egy rúd köré rakva és farudakkal körültámasztva tárolják a szénát.

77 BALASSA Iván említi, hogy a hegyközi szlovák falvakban padláson is raktározták a szénát.

78 Az erdőnek a tárgyalt szlovák helységek életében való fontosságára és szerepére valamennyi szerző kitér, hiszen a lakosság jelentős része az erdőből élt. 65 BALASSA Iván 1964. 21. 66 GUNDA Béla 1976. 35. PETERCSÁK Tivadar 1978. 30. PODOLÁK, Ján 1958a. 315 67 PODOLÁK, Ján 1958a. 314. BALASSA Iván 1964. 164—171. IKVAI Nándor 1967. 172—181. GUNDA Béla 1976. 35. IKVAI Nándor 1981a. 26. 68 BALASSA Iván 1964. 34. IKVAI Nándor 1967. 41. PETERCSÁK Tivadar 1978. 30. IKVAI Nándor 27. 69 PODOLÁK, Ján 1958a. 314. 70 BALASSA Iván 1964. 51. IKVAI Nándor 1967. 44—45. GUNDA Béla 1976. 35. PETERCSÁK Tivadar 1978. 31. IKVAI Nándor 1981a. 27. 71 BALASSA Iván 1964. 53. PETERCSÁK Tivadar 1978. 31. IKVAI Nándor 1981a. 27. 72 BALASSA Iván 1964. 73., 77. IKVAI Nándor 1967. 104. PETERCSÁK Tivadar 1978. 35. IKVAI Nándor 1981a. 31. 73 GUNDA Béla 1976. 35. IKVAI Nándor 1981a. 29. 74 BALASSA Iván 1964. 95. GUNDA Béla 1976. 36. 75 IKVAI Nándor 1962. 26—53. BALASSA Iván 1964. 132—136. IKVAI Nándor 1967. 168. IKVAI Nándor 1981a. 34—35. 76 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981c. 15—43. 77 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981c. 25—27., 34. Vö. IKVAI Nándor 1962. 48. IKVAI Nándor 1967. 168. Kishutáról, Vágáshutáról az oszró egy másik szlovák elnevezését is közli PALÁDI-KOVÁCS Attila (1979. 240.) kostrab. 78 BALASSA Iván 1964. 162. 192