Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében
A földesúri és a falusi erdők elkülönítése, a földosztás erdőjuttatása, az erdővásárlás a zempléni falvak lakóit erdőtulajdonossá tette, ami nem jellemző a bükki szlovák faivakra. 79 A férfiak a famunkához mindenütt értettek, rendszeresen vettek részt a fakitermelésben. A bükki, répáshutai szlovák favágók (slogár) fadöntési, szállítási, értékesítési munkáját, szervezetét, eszközeit, az erdőművelést KOLODZEY Zoltán és MÁD AI Gyula írta le. 80 Hasonló módon szerepelteti a hegyközi szlovák falvaknak a fakitermelésben és -feldolgozásban meglevő sajátosságait PETERCSÁK Tivadar. 81 Az erdőhasznosítás másik fő területe a faszerszámok, eszközök faragása. A háromhutaiak zsindelygyártását, orsókészítését UJVÁRY Zoltán dolgozta fel szlovák nyelvű tanulmányában, a bükkiek, a hegyköziek házi használatra és eladásra szánt különböző eszközeinek (mezőgazdasági szerszámok, talpfák, hordódongák, járomfa, sütőlapát, teknő stb.) elkészítéséről BAKÓ Ferenc, KOLODZEY Zoltán, PETERCSÁK Tivadar számol be. 82 A gazdasági eszközök közül elsősorban a földművelés, a rétgazdálkodás, a fakitermelés és a faeszközkészítés eszköztárából kapunk képet, s feldolgozták pontos anyanyelvi terminológiájukat is. Az eke alkatrészei túlnyomórészt magyar elnevezéseinek a jelenléte a zempléni szlovákoknál az ekés földművelés újabbkori elterjedését jelzi (Ján PODOLÁK, BALASSA Iván)P A mezőgazdasági eszközök magyar—szlovák elnevezésének párhuzamos meglétére mutat rá IKVAI Nándor is. 84 PALÁDI-KOVÁCS Attila a bükki és a zempléni kaszálás és betakarítás (kasza és részei, üllő, fenőkő, villa, gereblye, szekér) szlovák népi terminológiáját hasonlítja össze, s megállapítja a kaszálás műveletének és eszközeinek táji elnevezési eltéréseit is. 8j A tárolóeszközök egy sajátos formáját, az ún. veremládák csoportjába tartozó zsindelyes gabonásládát Űjhutáról GUNDA Béla írja le szlovák nyelvű tanulmányában. 86 A háromhutai szlovákoknál dívó primitív tűzgyújtás módjáról, a dörzsöléssel történő tűzlobbantásról UJVÁRY Zoltán, 81 ill. a népi világítás eszközeiről IVÁNCSICS (Ikvai) Nándor és SZABADFALVI József közöl adatokat. 88 A Zempléni-hegyvidék jellegzetes kúttípusait, építési módjukat, felhasználásukat (Háromhuta, Nagy-, Kis-, Vágáshuta, Komlóska) magyar és szlovák nyelvű munkáiban UJVÁRY Zoltán dolgozta fel. 89 Ugyanő a vízhordásról, a vízhordó eszközökről is közöl adatokat a tájról. 90 Az itteni szlovákok állattenyésztéséről és pásztorkodásáról inkább csak uta79 SZABADFALVI József 1964. 119. SZABADFALVI József 1978. 83. VERES László 1980. 24. MÁDAI Gyula 1980. 30—32. PETERCSÁK Tivadar 1981a. 45—50. 80 KOLODZEY Zoltán 1970. 40—49. MÁDAI Gyula 1980. 32. 81 PETERCSÁK Tivadar 1978. 20—26. PETERCSÁK Tivadar 1981a. 51—52. 82 BAKÓ Ferenc 1969. 279—280. BAKÓ Ferenc 1977. 146. KOLODZEY Zoltán 1970. 43. PETERCSÁK Tivadar 1978. 27. PETERCSÁK Tivadar 1981a. 53. Vö. BALASSA Iván 1960. 12. 83 PODOLÁK, Ján 1957b. 307—335. BALASSA Iván 1964. 54—58. BALx^SSA Iván 1973a. 191, 212. 84 IKVAI Nándor 1967. 17. Eszközkapcsolatokról lásd még: MÁRKUS Mihály 1964. 35—41. IKVAI Nándor 1981b. 278—297. 85 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981a. 19—20., 27—28. Vö. BALASSA Iván 1960. 14. BALASSA Iván 1964. 136—141., 145—147., 152—158. 86 GUNDA Béla 1956a. 159—162. 87 UJVÁRY Zoltán 1958. 462—464. Vö. NIEDERMÜLLER Péter 1981b. 404. 88 IVÁNCSICS Nándor 1958. 409—420. SZABADFALVI József 1963b. 251—263. 89 UJVÁRY Zoltán 1959. 251—258. UJVÁRY Zoltán 1969. 368—381. 90 UJVÁRY Zoltán 1959. 259. UJVÁRY Zoltán 1969. 384. Vö. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981b. 307—333. 193
