Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kárpáti László: Egy borsodi ruszin énekeskönyv a 18. századból

KÁRPÁTI LÁSZLÓ Egy borsodi ruszin énekeskönyv a 18. századból A magyarországi görög katolikusság történeti-demográfiájáról, gazdag szokásanyagáról, folklórjáról az utóbbi időben meglehetősen sokat olvashatunk.

1 Tárgyi-néprajzi emlékeik viszont alig ismertek, pedig megszólaltatásuk sok haszonnal járhatna Északkelet-Magyarország népessége interetnikus kapcsolatainak felderítésében. E rövid tanulmány célja, hogy egy minden bizonnyal kalandos utat bejárt kéziratos énekeskönyv néhány illusztrációjának elemzésével adalékot szolgáltasson a hazai metabizánci művészet kései periódusának stíluseredetvizsgálatához . A magyarországi kárpátukrán szórványok művészeti emlékeinél szembetűnik, hogy az emlékanyag archaikus rétege majdnem teljes egészében importból származik. Igen kevés adatunk van arról, hogy Északkelet-Magyarország sok települését zömmel a 18. század folyamán benépesítő ruszinság köreiben éltek-e olyanok, akik valamilyen művészi tevékenységet folytattak volna.

2 A ruszinok nemcsak az épülő templomok berendezését hozhatták messziről, hanem hazai szláv nyomda hiányában a minimálisan 10—20 darabból álló liturgikus könyvszükségletüket is — kerülő úton — Lengyelországból, illetve Ukrajnából szerezték be. A részben, vagy egyáltalán nem őrzött hágókon keresztül a délebbre vándoroltak különösebb akadály nélkül kereshették fel a galíciai vásárokat, ahol többek között főleg a hivatásos orosz könyvárusok 1726. évi magyarországi megjelenéséig kéziratos és nyomtatott könyveket egyaránt beszerezhettek.

3 A magyarországi könyvállományt ebben az időszakban a kéziratos könyvek uralták. A munkácsi püspökség 1686. évi kánoni vizsgálatából is kitűnik, hogy a liturgikus könyvek többségét a kéziratos másolatok tették ki.

4 Hasonló eredménynyel járt Olsavszki Mihály püspök 1750. évi vizitációja is, amelynek protokollumaiban még mindig az 1686. évi bejegyzéssel megegyező megállapítással találkozunk.

0 A liturgikus könyvek közül egyes műfajok esetében, így az irmologionoknál is a hiány a nyomtatott könyvek elterjedése után is érezhető volt. Ezt továbbra is kéziratos másolatok készítésével próbálták pótolni.*' Az irmologion tulajdonképpen énekeskönyv. A Kárpátok vidékén az énekeskönyveknek többféle elnevezése volt. így Cerkovni pesznyi, Obichod (teljes 1 Igen bő irodalmat közöl a kárpát-ukrán diaszpórák kutatásának eddigi eredményeiről PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 327—368. 2 A miskolci Herman Ottó Múzeum 1981-ben rendezett Lkonkiállítása anyagának összegyűjtésekor az egész megye területén mindössze egyetlenegy azonosítható műtárgy bukkant fel. Ez is egy galíciai eredetű ikon volt, mely jelenleg a baktakéki görög katolikus templomban látható. Ez is alátámasztja a görög katolikus templomok régi berendezési tárgyainak import jellegét. 3 HODINKA Antal 1910. 802. 4 HODINKA Antal 1910. 793. 5 PAPP, Stefan 1968. 183. 6 HODINKA Antal 1910. 796. 171