Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

sebb tanulmány áll a rendelkezésünkre.

29 Ezt alapul véve átfogóbban kívánunk írni a város görögjeiről. 1710 körül jelentek meg az arnót kereskedők Gyöngyösön. Egy 1711-ben, Debrecenben felvett jegyzőkönyv 5 „Arnothi Gyöngy ösienses" tanúvallomását tartalmazza más görög kereskedőkével együtt, de azokat egri, tokaji stb. görögöknek nevezi.

30 Az arnót szó eredetileg albánt jelent, itt valószínűleg albán határvidékről származó macedorománokat jelöl.

31 A kompánia a 18. század első évtizedeiben már élénk tevékenységet fejtett ki. Eljárt például a kecskeméti kompániánál a vitán, peres ügyekben, olykor még egri vagy miskolci görög esetében is.

32 A kereskedőtársulat működése messzi vidékre elnyúlt, mert a század közepén 9 Dunaföldváron összeírt görög kereskedő közül 5 a gyöngyösi kompániához tartozott.

33 1769-ben Gyöngyösön 39 önálló görög kereskedőt írtak öszsze.

34 A gyöngyösiektől is megkövetelték az unióhoz való csatlakozást, s mivel ennek nem tettek eleget, 1741-ben kiűzték őket a városból. Hamarosan visszatértek, minden bizonnyal nem tudták tevékenységüket nélkülözni. Két megjegyzést kell itt tennünk. 1. Valószínűleg helyi kereskedelmet folytattak, nincs adatunk olyan országokat bejáró kereskedelmi tevékenységükre, mint a tokajiak, miskolciak és az egriek esetében, gondolva itt elsősorban a borkereskedelemre. 2. Az előbb felsorolt városokhoz viszonyítva nem látjuk a helyi műemlékekben annak nyomát, hogy részt vettek volna a barokk városkép kialakításában. Jóformán csak a templom és a parókiaépület az egyetlen emléküket idéző objektum. Többször folyamodtak templomépítési engedélyért, de csak 1784 után nyithattak egy imaházat. Az 1785-ös összeírás szerint papjuk van, és Gyöngyösön 17 házat említ, míg Hatvanban 1-et, Pásztón 3-at,

35 1792-től 1795-ben bekövetkezett haláláig a lelkészük Kallona Gábor, aki régi könyvek és kéziratok gyűjtését kezdte meg. Utóda, az igen idős Kutkutaky Kozma volt 1797-ig, őt követte Kallona Ignác, aki örökölte nagybátyja, Kallona Gábor könyvgyűjteményét, és tovább gyarapította azt. Némi megszakítással 1834-ig volt Gyöngyösön, ekkor könyvtára Pestre került.

36 A megszakítás az 1810-es évek körül következett be, amikor Tokajban és Miskolcon működött a miskolci anyakönyv bejegyzései szerint. Ebben az időben készült el a gyöngyösi ortodox templom, melyben 1811ben tartották az első istentiszteletet. A gyöngyösi ortodox egyházközségnek 1864-ben a lelkésze Kondy János volt, utána a templom és az egyházközség lassan elnéptelenedett. 1851-ben Gyöngyösön 44 ortodox élt, míg az akkor filiálisnak számító Jászberényben 107 fő. De 1884-ben a gyöngyösi ortodoxok száma már csak 14 fő volt, bár ekkor még működött az egyháztanács. 1905-ben a hívek száma 20, ebből 1 szerb. (Görög már nincs, az utolsó 1892-ben meghalt.) Az egyház vagyona még ekkor: parókiaépület, templom, telek és szőlő (2 katasztrális hold és 758 négyszögöl), az 29 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 154—159. 30 BÁNKÚTI Imre 1975. 92. 31 SASVÁRI László 1977c. 26. 32 PETRI Edit 1975. 49., 52. 33 FÜVES Ödön 1965. 106. 34 BUR Márta 1978. 288. 35 Országos Levéltár „Görög nem egyesült osztály" C. 77. 165. csomó. 36 FÜVES Ödön 1972. 101—102. 153