Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

összérték 12 954 korona. Néhány ezer forint a nép között volt kölcsönként szétosztva. *' A templom 1908. július 14-én leégett. Megsemmisült barokk toronysisakja, s az épület romosán állt 1946-ig. Raktárként használták, majd kísérlet történt az egyházi élet feltámasztására. Jelenleg is szertartási célokat szolgál az igen kevés számú ortodoxnak. A megmaradt berendezési tárgyai azonban figyelemreméltóak I

38 Ungvár: Meg kell emlékeznünk röviden az ungvári ortodox egyházközösségről is. Itt nem volt kompánia, hanem az itt élő görög kereskedők vagy a tokajihoz, vagy a miskolcihoz csatlakoztak. Templomépítésre 1784-ben kaptak engedélyt.'

9 Egy papjának a nevét ismerjük a 18. század végéről, akinek a rokonai Egerben éltek: Harsányi Teodor.''

0 Az 1785-ös összeírás 34 házról ad hírt.'

11 Az ortodox hívek száma a 19. század második felében itt is erősen megfogyatmivel templomát megvásárolta a görög katolikus egyház a bazilita szerzetesek kozott: 1884-ben 18 fő; 1910-ben 12 fő.

42 Az egyházközség rövidesen meg is szűnt, számára. Görög katolikusok: A jelenlegi magyarországi görög katolikus egyházszervezet fennállását 1646-tól, az ungvári unió időpontjától számíthatjuk. Arról azonban, hogy egyes helyi ortodox közösségek mikor csatlakoztak az unióhoz, nincsenek adataink. Ismerve az unió megszilárdulásának a 18. századi körülményeit, azt mondhatjuk, hogy reuniós kísérletekre Tokaj és Eger kivételével nincsenek észak-magyarországi adataink. Vannak egyedi példák, egyet hadd említsünk: 1771-ben egy tokaji vizsgálat nyomán kiderült, hogy az orosz bizottság Pafnucius nevű lelkésze eredeti nevén Szegedi Pál, komlóskai származású, és 1749-ben tért át a görög katolikus vallásról az ortodoxra.'

1 Az 1700-as évektől a későbbiekben ismertetendő táblázatunkban a helyi egyházakat már mint görög katolikusokat kezeljük. Egert eleve nem vettük be ebbe a felsorolásba, mivel az unió ott alig 30 évig állott fenn, és közvetlenül a város környékén nincs is görög katolikus egyházközség. Tokajban pedig az „orosz egyház" néven ismert közösség (latinul: ruthenus), a szoros kapcsolatok ellenére is megtartotta a 18. század folyamán a különállását mind az orosz bizottság tagjai, mind a görög kereskedők alkotta közösségtől. (Volt ugyan 1—2 család, amelyik 1783 után — bár görög származású volt — véglegesen görög katolikussá vált.) A görög katolicizmust elfogadó etnikum zömében ukrán volt, kisebb részében szlovák és magyar. (A szláv ajkúak korabeli szóhasználattal: rutén és tót!) Meg kell jegyeznünk, hogy az ukránt és a szlovákot sokszor keverik/

1

'' sőt, sokszor a görög katolikusokat automatikusan ukránnak vették/'"' Külön kérdést képezne, hogy számarányában milyen volt, és ősiségében is a görög katolikusság magyar eleme. Ezt nagyon nehéz kideríteni. Azt azonban figyelembe kell ven37 SASVÁRI László 1977b. 433. 38 1948 után Egerben is történt kísérlet az egyházi élet felélesztésére magyar jelleggel. 1970—80 között a templomot restaurálták, s utána visszavette a hazai görögkeleti szerb egyház, ma inkább múzeum jellegű. 39 FÜVES Ödön 1975. 159. 40 BIHARI József—FÜVES Ödön 1959. 253. 41 Országos Levéltár „Görög nem egyesült osztály" C. 77. 165. csomó 42 SASVÁRI László 1977b. 433 43 SASVÁRI László 1976. 54. 44 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 325. 45 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 355. 154