Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században
időn át ez volt a környékbeli görög katolikusok számára a legismertebb ortodox egyházközség. Eger: Az egri ortodox közösség története a török időkig nyúlik vissza. Sajátossága, hogy itt mindvégig megtalálható a szerb—görög megoszlás. Bár a 18. században a görögök számaránya — a macedorománokkal együtt — nagyobb, a vezető szerep szinte mindvégig a szerbeké. Bőséges forrásanyag állt rendelkezésünkre. 2 ' 1 Itt ezekből az unióra vonatkozó adatokat szeretnénk kiemelni, mivel a török kiűzése után rövidesen az egri ortodoxoknak az uniót el kellett fogadniuk. Ez 1688. szept. 20-án történt meg. 1693-ban a görög származású, olaszos neveltetésű De Camillis József munkácsi püspök is meglátogatta egri híveit, és buzdította őket az unió megtartására. 25 A megegyezés azonban nem volt tartós. 1715-ben börtönbe vetették a hajdúdorogi származású papjukat, Dorogi Jánost, mert elment a karlócai ortodox egyházi gyűlésre.0 1718-ban az unió végképp felbomlott. A görög katolikus vallásból az ortodoxiára való viszszatérésben két tényező játszott szerepet. Egyrészt a Rákóczit Egerben felkereső oroszok biztatása, másrészt a szerbek számának a megfogyatkozása az ekkor zajló pestis miatt. Az ortodoxok sorait ezután a Balkánról jött görögök töltötték fel. A próbálkozások azonban nem szűntek meg, a 18. század második felében egy Habina Lukács nevű görög katolikus pap fellépése okozott sok kellemetlenséget, mivel egri parochusnak adta ki magát. 27 Végül az egrieket a zaklatásoktól a szerbeknek adott kiváltságok mentették meg, melyek miatt az egri püspökök nem vihették törésre a dolgot. Az egri ortodoxok létszáma a 18. század folyamán 500 körül mozgott. Az 1785-ös összeírás említi, hogy két papja van, és 93 házat említ, ezen felül filiálisokat: 28 Heves 3 ház, Kunhegyes 1 ház, Tiszafüred 1 ház, Karcag-újszállás 3 ház, Tiszaroff 2 ház, Kisújszállás 3 ház, Törökszentmiklós 5 ház, Jászkisér 1 ház, Kunmadaras 2 ház, Jászladány 1 ház. A 19. század közepén — hasonlóan Miskolcéhoz — az ortodoxok száma 150 körül van, s a századfordulóra 30 körül. A görögök teljesen elmagyarosodtak, de mindvégig volt 1—2 szerb család. A parochusok mindig szerbek voltak, köztük volt Vitkovics Mihály költő nagyapja és édesapja, míg a másodlelkészek a 19. század első évtizedeiben görögök. A templom neve hivatalosan görögkeleti szerb templom, de a köznyelvben ráctemplom néven emlegetik. Esztétikai tekintetben a hazai ortodox templomok élvonalába tartozik. Bár felszerelése nem olyan gazdag, mint a miskolcié, építészetileg jóval arányosabb, és értékét emeli a tájba helyezettsége, mely igen sikerült. Gyöngyös: Az észak-magyarországi ortodox egyházközségek közül a gyöngyösi az, amelyikről a legkevesebb ismerettel rendelkezünk. Egyetlen jelentő24 BIHARI József 1956. 392—456. 25 TIMKÓ Imre 1971. 455. 26 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál II. 562—582. 27 BIHARI József 1957. 3. 28 Országos Levéltár „Görög nem egyesült osztály" C. 77. 165. csomó. 152
