Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

Ehhez járult még két lelkész: Wretta Bendella és Meletius Miehalovits.

18 Ez utóbbi görög szerzetes pap, görög nyelvű sírköve az egri szerb templom mellett található. Itt a neve Meletiosz Michalidesz.

19 Ez a név is példa az eléggé gyakori görögös és szerbes névalak váltakozásra. A sírkövön a dátum már nem olvasható. Hogyan kerülhetett Egerbe? Megadják a választ egyes anyakönyvi bejegyzések, melyek tanúsítják, hogy a miskolci lelkészek sokszor szolgáltak az egri görögök körében. A miskolci görögök — eredetüket tekintve — többségükben nem is görögök, hanem macedorománok.

20 Természetesen az ortodox egyházközség hívei között szerbek és más nemzetiségűek is voltak. Az anyakönyvi bejegyzések sokszor jelzik a nemzetiségi hovatartozást. A szerbek jó része Egerből származott át Miskolcra. Az 1785-ös összeírás szerint a miskolciaknak már csak egy lelkészük volt, és 33 házról történik említés."

21 Filiális nincs, jóllehet az anyakönyvi bejegyzések tudnak Miskolc vidékén, például Szikszón élő görögögről. De az anyakönyvi bejegyzésekből más városok görögjeivel való kapcsolatokra is következtethetünk.

2- Főleg a házassági bejegyzéseket érdemes figyelemmel kísérnünk. A nem miskolci kötésű házasságok része 39 párra vonatkozik, ezekből Törökországban esküdött 11 pár, Egerben 10 pár, Pesten 6 pár, Budán 5 pár. Szentendrén 2 pár, egyéb helyen 4 pár. A Miskolcon házasságot kötők esetében is többször más városok görögjei közül került ki a vőlegény vagy a menyasszony. E téren vezet Pest 18 fővel, követi Eger 16-tal, majd Buda 9-cel. Figyelemre méltó 7 lengyelországi illetőségű fél. Hasonló az arány Ungvár, Tokaj, Nagyvárad esetében, míg Szentendre csak 2 fővel van képviselve, Gyöngyös, Vác, Balassagyarmat ugyancsak. A vegyes házasságok inkább 1830 után jelennek meg, de görög katolikus vonatkozású alig van. Miskolcon nem találunk olyan behatást, ami unióra kényszerítette volna az itteni görögöket. Szerepet játszhatott ebben az, hogy Miskolc ekkor református többségű város volt. Fontos szerepe volt az egyházközség életében az iskolának is. A kórházzal együtt alapítványi tőkéből tartották fenn. Az egyházközségi vagyon igen jelentős szerepet játszott a gazdasági életben i&P Ezen felül szerencsés helyzete volt Miskolcnak, hogy bár itt is erősen csökkent a görögök száma, ha némi megszakításokkal is, de az egyházközségi élet napjainkig tart, s a megmaradt dokumentumok alapján nemcsak a miskolciak, de valamennyire a magyarországi görögség történetét, egykori életét rekonstruálni tudjuk. Hosszú 18 KOMÁROMI József 1968. 363. 19 BIHARI József—FÜVES Ödön 1959. 247, 250. 20 SASVÁRI László 1977c. 27. 21 Országos Levéltár „Görög nem egyesült osztály" C 77. 165. csomó 22 SASVÁRI László: Adatok a miskolci görögök demográfiai és orvostörténeti helyzetének alakulásához. Budapest. 1978. (Kézirat). Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adattára 688—78. 23 DOBROSSY István 1977. 29—41. 151