Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Udvari István: Adalékok a XVIII. századi kárpátukrán hivatalos írásbeliséghez. XVIII. századi cirillbetűs kéziratok Szabolcsban
Népesség 1736— 1738 32 G.k. család 174733 G.k. nyelvismerete 1780 37 Község nyelve 1772 36 Népességszám 1786 4 2 Katekizálás nyelve 1811 43 Prédikáció nyelve Népesség 1736— 1738 32 G.k. család 174733 G.k. nyelvismerete 1780 37 Község nyelve 1772 36 g. k. r. k. | ak. 1 Katekizálás nyelve 1811 43 Népesség 1736— 1738 32 G.k. család 174733 G.k. nyelvismerete 1780 37 Község nyelve 1772 36 g. k. r. k. | ak. 1 Katekizálás nyelve 1811 43 1816 44 !1822 45 Nádudvar m. 70 224 3011 m. Szatmár megye Nyíri ugos 65 u. m. u. 827 6 4 Penészlek 24 u. m. u. 667 5 8 Bánháza 12 Prügy m. 9 30 428 Tiszaeszlár m. 103 184 829 1736—37: Bél Mátyás nem határozza meg minden faluban a lakosság népinemzetiségi hovatartozását. Balsa: 1780. a prédikáció nyelve u. Kenézlő: 1793-ban lett önálló parókia, Viss, Zalkod leány egyházakkal. Büd: XVIII. század végéig Taktakenéz, Rázompuszta is filiái lettek. Tiszadob: 1736—38. magyar és taxalista lakói vannak. Oros: 1780. a prédikáció nyelve m. u.. Napkor: 1771-ig önálló parókia; 1768-ban a lakosság egy része — a románok „a felülről odatelepített svábok által elnyomatván, a Kállayak akarától" Kiskállóba költözött át. Nyíregyháza: 1780. a gk. lakosság főleg a magyar nyelvet beszéli. Nyírpazony: 1780. a községben a magyar nyelv dominál; az r. k. népesség szlovák eredetű. Timár: 1781. a prédikáció nyelve m. u. Rakamaz: 1780. a hívek a tokaji templomot is látogatják. Vencsellő: 1736—38. vegyes népesség lakja; 1780. a községben a magyar nyelv dominál. Bököny: az 1778-ban önállósult parókia a XVIII. században két filiával bővült (Hajdúhadház, Téglás). Érpatak: 1780. a községben a magyar nyelv dominál. Nagykálló: 1780. a prédikáció nyelve m. Kiskálló: román lakosai 1768-ban települtek át Napkorról, anyanyelvükön kívül részben magyarul is tudnak. Nyíradony: 1779-ben 96 Esztergom megyei (részben szlovák, részben magyar) r. k. telepes érkezett a faluba. Nyírgelse: 1780. a g. k. lakosság, bár ukránul és magyarul egyaránt tud, az utóbbit használja. Űjfehértó (HR): az eklézsia tagjai közül kevesen tudnak ukránul, de magyarul mindannyian, ezért a „prédikáció magyarul mondatik"; a kántor csak magyarul tud. Űjfehértó (V): 1780. az egyházközség idősebb hívei tudnak csak románul; a HR (rutén) és V (román) parókiát 1783-tól gyakran egy parochus igazgatta. 43 HPL Fasc. 21. N. 10. 1811. 1. még: Fasc. 24. N. 3. 1816; Fasc. 26. N. 1—10. 1817; Fasc. 28. N. 1. 1819. 44 HPL Fasc. 24. N.3. 1816. 45 HPL Fasc. 33. N. 11. 1822. 143
