Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Párhuzamok és eltérések az Eger környéki magyarság és nemzetiségek településében, építkezésében

A szlovák települési zónában a centrum nevei magyarok ugyan, de az utcavégeket és a közöket szlovákul nevezik meg: Belko ulica, Blasko (Blasko) ulica, Dolina, vagy vegyes szóhasználattal Kis és Nagy vreska (vreska) Kisnana; Mizerka, Jamák, Kapusznyica (Kapusnica) Domoszló; Gyakos (D'akos), Dolina (Szajla). — A falu patakját kevert nyelven emlegetik: Závozai patak (Domoszló), Milvégyi (a magyar Mii völgyi-bői) patak (Markaz), Dolina patak (Szajla). A belterületi nevek között olyan archaikus formák is felbukkannak, mint Kisnánán a Török ország, azaz a Török család lakóterülete. A belterülethez hasonlóan alakult a határ névanyaga is. Kisnánán, Szajlán a nevek túlnyomórészt magyarok és valószínűleg a birtokos nemesség tartotta fenn őket a XVI—

XVII. század folyamán. Kisnánán 1744-ben a Tábor helye, Sáncz hegy, vagy a Kertek földrajzi nevek a korábbi, a szlovák betelepedés előtti állapotra utalnak.

9 A német falvak földrajzi nevei az előbbiekkel némi hasonlóságot mutatnak. A belterületen csak akkor maradt emléke a betelepülésnek, ha ott már előzőleg magyarok laktak. Makiáron a németek utcáját Sváb sor-nak, Kápolnán Német sor-nak mondják. Utóbbinak egy másik, talán pejoratív neve a Pernye hóstya, mivel a svábok sáros időben hamuval töltötték fel az utat. Ahol a németek egyedül alakították ki a települést, ott kettős névhasználattal találkozunk. Az egyiket a lakosság egymás között használja, a másikat kifelé, esetleg hivatalos fórumokon. Nagytályán az egyik utcát Túsó sor-nak, ill. Májer János-nak nevezik, az egyik talán első, vagy legtekintélyesebb lakóról. Aldebrőn ugyancsak a telektulajdonos neve utal a németségre: Himervádli-féle kert, Lutter fél udvarház. A határ részelnevezéseiben is nagyon kevés a német eredetű. Többnyire birtokosáról kapta nevét a föld vagy rét, mint a Vágner főd (Aldebrő), Jakubli tanya (Kompolt), Misz Péter-féle szőlő (Nagytálya) stb. Különlegesnek tűnnek az ettől elütő névadások, mint Egerszalókon a Remisz, vagyis a gulya déllője, vagy Kompolton a Stájgerolt, azaz az évente árverésre bocsátott és ennek alapján bérelt dűlő.

10 A település formájának kialakításában a telepeseknek alig volt lehetőségük részt venni. A spontán szlovák migráció az első ütemben rendszertelen faluformákat hozott létre, de később földesúri beavatkozás rendezte a települést. Kivételt képez Domoszló, ahol 1744-ben ez csupán arra szorítkozott, hogy a különböző uraságok jobbágyai egymás közelébe kerüljenek.

11 Itt egyébként a faluszerkezet feltehetően a középkorit követi, mert a templom és a kastély helyzete erre utal. Domoszlón, de még inkább Kisnánán emlékei vannak mind a hagyományban, mind az írott forrásokban a kertes településnek. Domoszlón a „Holovnyica" (Holovni'ca), Kisnánán a „Humna", vagyis a kertek csoportja a határban, ill. a belterület szélén helyezkedett el, utóbbi esetben istállókkal is. A kertes településmód, ami egyébként Egerszalókon is kimutatható, úgy látszik, a nemzetiségeknek a magyarsággal közös hagyománya, aminek átvételével beilleszkedtek a tájon egykor gyakori kétbeltelkes települések rendszerébe.

12 Szervezett telepítések során a falu formájára nézve a földesúrnak határozott instrukciói voltak, és az eredmény mindenütt a soros-utcás falutípus, műszaki pontossággal kimért telkeivel. Ahol intenzívebb gabonatermelés folyt, ott 9 HmL Polgári perek 1744. No. 244. 10 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál III. 333. PELLE Béláné 1970, 75, 51. 11 SOÓS Imre 1975. 147. 12 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál I. 611, II. 675, III. 364. 110