Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Bakó Ferenc: Párhuzamok és eltérések az Eger környéki magyarság és nemzetiségek településében, építkezésében
5. Vakalcsik István telke Szajlán (Kossuth u. 57.). I: udvar, II: szérű; 1: lakóház, 2: fészer, 3: istálló, 4: csűr (az istállóval egy fedél alatt), 5: hidas ól, 6: kút, 7: tűzifa, 8: illemhely, 9: törektartó szín. 6. Több rendeltetésű gazdasági épület: „istálló" Markazon, Fő u. 49. sz. (ép. kb. 1850). 1: boroskamra, 2: fészer, 3: istálló, 4: pelyvás tokát is tartottak. Kompolton a hagyomány szerint elsősorban lovat, amit a betelepüléstől 1848-ig rendszeresen Németországból szereztek be, mert úgy látszik, akkor még ragaszkodtak a robusztus, hidegvérű fajtákhoz. Az aldebrői kertészek is állattartással is pótolták jövedelmüket, egy Balpüspöki nevű puszta faluhelyen legelőt béreltek, ahol magyar pásztorok alkalmazásával félszilaj módon marhát neveltek. A német telepesek között sok volt az iparos, amit Kompolton a néphagyomány úgy indokol, hogy a herceg az első csoportot azért hozta be, hogy iparra tanítsa a magyarokat. A feltételek is kedvezőek voltak, az elszásziakat Passauban hajózták be, Budáról pedig a herceg fuvarosai szállították őket Kompoltra. A továbbiakban azonban a jövevények elégedetlenek voltak, úgyhogy az iparosok egy része nem volt hajlandó maradni, inkább visszament hazájába. 8 Az iparosok száma viszonylag magas az 1771—1773. között benépesített Nagytályán, a német lakosság mintegy 20%-a iparűző, a többi főleg dohánnyal foglalkozik. Az első települők között kőművesek vannak és szegkovács, de a következő években már ácsok is jönnek, s így az épületeket saját mestereik emelhették. A korán (1731) betelepített és vegyes lakosságú kerecsenden 1764-ben csak egyetlen magyar iparos, egy csizmadia él, a többi 6 német (kőműves, kovács, 2 kerékgyártó, takács, szabó), de közülük kerül ki a nótárius, a kocsmáros is. Az állattartás szakemberei, a pásztorok viszont mind magyarok. Településforma Az új telepesek néhány esetben, így Aldebrőn, Nagytályán, vagy Markazon nem a középkori faluhelyre szálltak, de máshol megtartották a település kontinuitását (Domoszló, Kisnána, Kompolt). Egerszalókon, Kerecsenden és Kápolnán a középkor óta folyamatosan lakott falunak csupán egy részét foglalták el. Bármilyen nagymértékű azonban a nemzetiségek részvétele az újkori település kialakításában, a falurészek elnevezései mégis leginkább magyarok. 8 Saját gyűjtésem a kompolti hagyományból. 109