Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Párhuzamok és eltérések az Eger környéki magyarság és nemzetiségek településében, építkezésében

0 1 2 ) * M-< 100 4. Lakóház kőből, harmadik helyisége sövény fallal. Domoszló, Petőfi u. 59. sz. — 1" ház, 2: pitvar, 3: kamra, 4: pincelejárat, 5: középoszlop, 6: mestergerenda nyéknek, legyenek azok németek, szlovákok, vagy éppen magyarok azért, hogy jó közérzetükben szorgalmasan dolgozva minél előbb megteremtsék új helyü­kön az anyagi lét alapjait és elnyerjék földesuruk megbecsülését. A telepesek képzettsége és vagyoni, társadalmi helyzete különféle volt. A szervezetlenül vándorló szlovák betelepülők a paraszti társadalom alsóbb ré­tegeiből kerültek ki, bár Domoszlón armalista nemes is volt közöttük. A hide­gebb éghajlatú hegyvidéki gazdálkodásban szerzett tapasztalataikat itt alig hasznosíthatták és át kellett állniok a másfajta föld és a szőlőskertek megmű­velésére. Addig is és emellett gyakorolták a fafeldolgozás magukkal hozott technikáit, amint ezt egy XVIII. századi forrás megjegyzi. A falu lakói — ír­ja — ismertek arról, hogy „eladásra (is) ügyesen készítenek kereket, szekeret, taligát, faekét, sertésólakat, cölöpöket, szőlőkarókat, s ezeket pénzért, meg ga­bonáért árusítják". Hasonló volt a helyzet Kisnánán és Markazon, ahol zsili­péit technikával még századunk első felében barkácsoltak hidasólakat, fontak értékesítésre is hátikosarakat, de feltételezhető, hogy a XVIII. században készí­tettek faházakat is. G A német telepesek sem voltak mindnyájan földművelők, bár lehettek kö­zöttük, akik a Rajna völgyéből magukkal hozták a szőlőművelés ismeretét. A Kompoltra érkezett elszásziak mindenesetre szőlőt béreltek a kerecsendi he­gyen, a nagytályaiak pedig kőbe vájt borospincéket Kistályán, de a szőlőműve­lés mellett a németek dohánykertészettel is foglalkoztak. Grassalkovich Aldeb­rőt eleve úgy telepítette újjá, hogy a németek a határban nem kaptak szántó­földet, csak a belső telekhez tartozó kertet, ahol dohányt termesztettek. 7 Ez a két monokultúra elég jövedelmet biztosított a németeknek, de mindenütt álla­6 BAKÓ Ferenc 1978. 45—50. 7 SOÓS Imre 1975. 73. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom