Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Petercsák Tivadar: Az erdő haszna
8. kép. Szénégető szerszámok: szénvonó, bontóvas, porolólapát, döngölő, szénhúzó gereblye, kapa, gereblye, szívlapát, lapát, gyújtóvessző. Petercsák Tivadar felv. Kiégés után a szénvonóval szakaszosan (fila) lehúzzák a földet a miiéről. Gereblyével porrá átdolgozzák a boksa mellett, majd a porfeltakaró lapáttal visszahintik a szénport, befedik a szenet, hogy megakadályozzák az esetleges begyulladást. A szén kibontása is szakaszosan történik. A felszórt szénpor alatt kb. 10-12 órát hűl a szén, majd alulról kezdve bontják a kampós bontóval. A szénhúzó gereblyével átfésülik a szenet, így a por a földön marad. Ha közben esetleg tüzes a szén, porral fojtják el. Egy boksát ötszörre, hatszorra lehet csak kibontani. A kiégett és lepucolt boksát f/wfcnak hívják. A kibontott szénre nagyon kell vigyázni. Vannak olyan fák, melyeknek a közepe korhadásos, taplós, soká tartja a tüzet és az egész kupac lángra lobbanhat. A kiégett szenet ezért nem szabad magára hagyni. Vizet is tartanak a boksa mellett egy hordóban vagy víz közelében égetnek, mert vízzel gyorsabban eloltható az esetleges tűz. A szénégetők már szagról is megérzik a veszélyes széndarabot és kidobják a többitől. Alul a boksa szélénél el nem égett facsonkok (hlavinka) maradnak, a szénégetők ezzel tüzelnek a kunyhó előtt. 17 Régebben a szénégetőktől a fuvarosok szekérrel ömlesztve vagy nagy zsákokban hordták a szenet a diósgyőri vasgyárba. Az erdészet a faluban fizette ki a szénégetők bérét. A saját részre égetők a szenet vagy eladták a fuvarosoknak vagy maguk értékesítették. Leggyakrabban malmokba, olajütőkbe (Mezőkövesd, Tárd) hordták, ahol lisztért, olajért cserélték. Jelenleg a kiégett szenet műanyag zsákokba csomagolva szállítja el az erdészet. Az egyik ember tartja a zsákot, a másik sűrű fogazású vasvillával rakja bele a szenet. Ofeltáler Jánosék kezdtek egy olyan bakot használni, amelyre ráakasztható a zsák, így e gy ember is rakhatja a szenet. A zsákot a csomagolóban mérik le és mázsánként fizetnek. 1981-ben egy mázsajó minőségű szénért 110 Ft-ot kap a szénégető. Egy köb17. A Zempléni-hegységben szlavinka a neve. (PETERCSÁK T.) 86