Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Szabó László: Családszervezet
Béla (sz: 1925) - Görög Magda nincsen gyermek József (sz: 1927) - Schier Anna a) Mária b) József c) Piros Károly (sz: 19 31) - Mátrai Anna a) Ilona b) Károly Ez a család, éppen úgy, mint a múlt században az Orliczky nevű ősök is, soha nem lakott így együtt. Jelenleg valamennyi család egymástól távol él. Ketten a Lenin utcában 9. és 39. szám alatt, míg harmadikuk az Akácos utcában, a negyedik család pedig az Ady E. utcában. Tehát még telekosztás sem jött létre, egymás mellett lakás sincsen. A hagyomány szerint valamennyi megnősült fiatal csak volt, mind külön költözött ha tehette, s ezt a törekvést elősegítette az a tény is, hogy Répáshután — mivel kincstári birtoknak számított még a község belterülete is a felszabadulás előtt - mindenkinek a telke is csak árendált telek volt. Az önálló egzisztencia kezdetét valamennyi családnál az jelentette, hogy a kincstártól telket igényelt, amiért ún. szolgálmányokkal tartozott. Az 1858-ban hozott rendelkezések még a XX. században is érvényben voltak kis változtatással. 15 Az igényelt házhelyen felépített ház volt csak a család tulajdonában, a telek a kincstáré maradt. Ugyanígy igényelhetett minden önálló egzisztencia kerthelyet és burgonyaföldet is. Egy család azonban csak egyet. Érthető hát, hogy a családnak nem is volt érdeke az együttélés. Ha külön költöznek az egyes családelemek, munkájuk után a földet is különkülön kapják. A répáshutaiak jogállása, telepmunkás minősége, az erdőkincstártól való függő helyzete egyenesen igényelte, hogy minden kiscsalád külön egzisztenciát teremtsen, s így jusson földhöz. 5. Azok a szlovák közösségek, ahol a nagycsalád a XIX. században vagy még a XX. században is megvolt, lényegében földművelő paraszti közösségek voltak. Tipikus példája ennek pl. a Garam-mente szlovák településeinek hálózata. 16 Ugyanitt a magyar falvakat is jellemezte a nagycsalád. 17 Répáshuta lakói azonban nem földművelők, még akkor sem, ha a közösség parasztinak tekinthető. 18 A község lakói a legutóbbi időkig hivatalosan munkásoknak, pontosabban az erdőkincstár telepmunkásainak minősültek. Répáshuta és Gyertyán-völgy lakói eredetileg üveghutai munkások voltak, de ez a minőségük előbb a répáshutai, majd a múlt század utolsó éveiben a gyertyánvölgyi üveggyár megszűnte után megváltozott. 1895-ben - már egy korábbi rend szerint - az egész falu népét két osztályba sorolják: „... a telepmunkások két osztályba esnek: mint gyalogmunkások és mint 15. Jegyzó'könyv. . . 1895. 50. - Földbirtokviszonyok... 1936. Az utóbbi forrás szerint 5 saját tulajdonú birtok van (benne a két nagybirtok a kincstáré, 3 pedig 5 h alatt van). Valamennyi egyéb birtok kincstári. 16. BOTÍKJ. 1969. 17. Saját vizsgálataim az Alsó-Garam mente magyar községeiben. 18. ERDEI F. é. n. 5-39. A földművelő' és a paraszt viszonyát is hosszasan elemzi a parasztfogalom meghatározásakor. Felfogását magunk is valljuk. 53
