Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: Hiedelemalakok a hitvilágban

Bár a zmora láthatatlan alakban szopja az embereket, fel lehet ismerni őket. Akire gyanakodtak, hogy zmora, annak utána mentek az utcán, s ellenkezőleg a lába nyomába léptek» Kereszt alakban a zmora nyomába lépés megköti ezt az ártalmas lényt, akit ilyenkor felismernek és összeszidnak. A zmorák általában felnőtt, középkorú emberek, de többségükben asszonyok. Azért szopják a gyerekeket, fiatalok mellét, hogy a fiatal véren keresztül fiatalodjanak.

1 7 A zmorához nagyon hasonló vámpirisztikus képzetek megtalálhatók a Zemplénihegység falvaiban, szórványosan az alföldi szlovákok között is.

18 Egyes adatok szerint a zmora vámpirisztikus tulajdonságait örökölni is lehet. Aki a halálos ágyán megfogja a zmorának tartott haldokló kezét vagy lábát, arra ráragad a tudomány, s azt kénytelen folytatni. A községben név szerint említenek egy családot, amelynek több tagja is zmora volt.

19 A mellduzzadást esetenként a vodná baba vagy a bosorka ártó tevékenységének tulajdonították. E képzetekben az említett hiedelemalakok tulajdonságai kontaminálódtak. Vodná baba: A gyermekszületés után egy hétig sem az anya, sem pedig a gyermek nem mehetett ki a házból az ereszaljánál kintebb. Eddig az időig a gyermeket nem is hagyták egyedül, nehogy a vodná baba kicserélje. Ezért is igyekeztek a keresztelővel, mert utána már nincs annyi ereje a gyerekhez. Amíg nem volt megkeresztelve az újszülött, addig kívül a dunnájára olvasót (pátričky) kötöttek« Ez még a keresztelőre menet is rajta volt, a templomból hazafelé jövet vették le róla. Keresztelés előtt, ha az bármi okból késett, a bába elvitte a gyereket a kereszthez az iskola mellé. Háromszor körüljárta vele a keresztet, közben imádkozott. Ezután az aktus után az anya is, gyermeke is kijöhettek a házból, nem cserélték el a csecsemőt. Ez a vodná baba, akinek a kisgyerekek elcserélését tulajdonítják, rossz szellem. A vízben él, vizes helyeken, ahol a környékben kis tavak voltak, s onnan járt ki. Hallani olyan elképzelésről is, hogy a vodná baba élő személy, gonosz asszony. Amikor a gyereket kicserélte, a saját gyerekét adta oda helyette. Az ilyen gyerek nagy fejű, s csak akkor beszél, amikor nem látja senki. Beszéd közben - az elmondott történetek szerint - nem tudták megfigyelni. Az ilyen gyereket nem lehetett visszacserélni. Mondják, hogy többen látták a vodná babát „Miskolc felé ahogy mentek, a Nádérsárba, hogy ott olyan rossz lélek jár. Kiabált sokszor a fuvarosoknak: čekaj! Čekaj! Ezek, akik mentek Miskolcra, várták, várták, de nem jött. Csak a hangot hallották." Egyes történetekben más erdei szellemlénnyel is keveredik a vodná baba mitikus alakja. E keve17. GUNDA B. a zmora alakját bükki kutatásaiból nem említi. Ez a tipikus vámpirisztikus alak. Vö.: BARNA G. 1981.418. 18« A szlovák szakirodalomban upir és sotana néven is ismert a zmora. HORVÁTHOVA E. 1972. 237-238. Az alföldi szlovák községekben csak halvány nyoma van a zmorának. Vö.: MÁRKUS M. 1943. 271. Előfordul sztriga néven is. Ez a boszorkányhittel való kontaminációjára utal. 19. Neveket nem említünk. A boszorkányhittel való kapcsolatához lásd 18. jegyzetet. A zmora alakja másutt a lidérccel kontamintálódott: Vö.: DOBOS I. 1971. 36-37. Lásd még: BARNA G. 1981. 417-418. 338