Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: Hiedelemalakok a hitvilágban

HIEDELEMALAKOK A HITVILÁGBAN BARNA GÁBOR A bükki szlovák települések, köztük Répáshuta népéletével a néprajzi kutatás régóta foglakozik. A népi hitvilág egyes területéről azonban csak szórványos adataink vannak Mádai Gyula, Koledzey Zoltán és Gunda Béla tanulmányaiban. Mács Ildikó répáshutai monográfiája kéziratban van. A répáshutai munkaközösség kutatásaiba bekapcsolódva 1979 tavaszán végeztem helyszíni kutatásokat, amelynek alapján — felhasználva a szakirodalmi adatokat is — a hiedelmek alakjairól szóló képzeteket röviden összefoglaltam. Bosorka, bosorák: Répáshután leggyakrabban használt neve a bosorka. Már ez is mutatja, hogy általában asszonyokat tartottak és tartanak boszorkánynak. Ritkábban hallani a férfi boszorkány bosorák nevét. A tót megnevezés mellett ma már gyakran használják a magyar boszorkány terminust is, főleg magyar beszédben. Napjainkra ebben az értelemben nem hallható a striga (f) és strigoií (m.) szó, holott a szakirodalom szerint az 1950-es években már használatos volt.

1 Bár nem tudják, hogy a boszorkányok tudományukat honnan veszik, a boszorkányságot gonosz tudománynak tartják. Azt mondják a történetekben, hogy az ördöggel kapcsolatban álltak. A boszorkányok külsőre nem különböznek a többi rendes halandótól, még templomba is járnak, vallásukat gyakorolják. Bár egyes vélemények szerint másképp viselkednek, innen lehet őket megismerni. Ártó működésüket bármelyik nap éjfél tájban kifejthetik, de két jeles alkalmuk is van: Szent György és Luca napja. A boszorkányszervezet hiedelembéli meglétének is van nyoma Répáshután. Mondják az egyik régebben meghalt emberről, hogy ő volt a vezetőjük, ő volt a boszorkányok királya. Az új tagot, az új asszonyt egy ünnepség keretében vették fel maguk közé. Úgy mondják, bandát csináltak ekkor. Az elbeszélések szerint éjfél tájban gyakran lehet hallani, ahogyan mulatnak, muzsikálnak. Egyesek szerint ilyenkor nem lehetett látni őket. Ám ha valaki ilyenkor közéjük téved, azt megfogják és szétszedik. Figyelemre méltó, hogy a répáshutaiak képzete szerint a boszorkányok embereket nem bántottak, embert nem rontottak. Ugyan mondják, hogy a gyerekeket kicserélhették, árthattak más módon is nekik, mégis inkább más hiedelemlények tevékenységét jelenti az elcserélés, amint majd látni fogjuk. A boszorkány sokszor nem is ölt határozott formát, gyakran nehéz elválasztani a kísértetektől, a mátohától.

2 A kisgyermeket amúgy 1. Striga, strigon = bosorka. SIPOS I. 1958. 236., 299. 2. Vö.: DIÓSZEGI V. 1974. Ugyanezt tapasztalta Tótkomlóson is. 331