Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Niedermüller Péter: Kalendáris szokások
A kisgyermekek még ma is ezzel a „mondókával" köszöntik fel a felnőtteket névnapjukon: „A csillagok ragyogása a szép hajnal hasadása elűzi a sötétséget mutat kedves reménységet. Ez vezetett ide engemet hogy tegyem tiszteletemet mert felvirradtál máma István neved napjára. Istennek legyen hála és szívemből kívánom éljen sokáig! Az eddig mondottakból már kirajzolódnak a karácsonyi ünnepkör jellegzetességei. Az adatok igen egyértelműen jelzik azokat a különbségeket, amelyek alapján a répáshutai, illetve más szlovák népcsoportok karácsonyi szokásai megkülönböztethetők. Ennek lényege, hogy a karácsonyi szokások rendszere néhány ponton jelentős eltérést mutat az alföldi szlovákok vagy az anyaország népességének hasonló cselekményeitől. Az ostyafogyasztás sajátos formája, a halottetetés szokásának megléte, illetve a köszöntések, a karácsonyi éneklés hiánya igen egyértelmű határokat húz. Mindennek különös jelentősége van akkor, ha más szokáscsoportokat is figyelembe veszünk, s ezek összefüggésében kívánjuk jellemezni az adott közösség kalendáris szokásait. Az óév (starý rok) búcsúztatása és az újév (novy rok) köszöntése vidám ünnep volt, noha a szilveszteri mulatságoknak nincsen túl nagy hagyománya. A barátok, rokonok régebben is összejöttek, s kártyázással, pálinkázással töltötték az időt, várták az éjfélt. Az éjféli harangszókor a házigazda felállt és felköszöntötte az együttlevöket: „Vinsujem na ten boli Novy rok, že bi see boli zdravé. Radujme se, veselme se tomto novom roče. Pochvalem Ježiš! Újév napján a gyermekek is elmentek (sok családnál még ma is elmennek) köszönteni a rokonokhoz. Régebben versengtek, hogy ki kezdi el legkorábban az újévi köszöntést. Ezért almát, diót, ma már inkább néhány forintot kapnak. A felnőttek is elmennek újévet köszönteni azokhoz a rokonokhoz, barátokhoz, akikkel nem töltötték együtt a szilveszter estét. A köszöntőket megkínálják süteménnyel, pálinkával, de ilyenkor nagyobb mulatságot már nem tartanak. Még ma is nagyon vigyáznak arra, hogy újév napján ne asszony vagy lány legyen az első látogató, mert az balszerencsét jelent a gazdaságra. Éppen ezért régebben újév napjának délelőttjén az asszonyok, leányok ki sem mozdultak otthonról. A lányok és asszonyok az év fordulóján is főleg különböző jósló- és varázslóeljárásokat gyakoroltak. Szilveszter délutánja és estéje hagyományos alkalmát jelentette a szerelmi jóslásoknak. A leányok szilveszter este, mielőtt a templomba mentek volna, ólmot öntöttek. A szokást azonban kizárólag a templomba hívó második és harmadik harangszó közötti időben végezték, mivel ezt az időt különösen alkalmasnak találták a férjjóslásra. E nap délutánján is abroncsból etették a tyúkokat, hogy jól üljenek a következő évben. Újév napján a leányok kora reggel friss vizet hoztak a kútról és abban mosdottak meg az udvaron, hogy szépek legyenek a következő évben. A mosdás után a 322
