Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Veres László: Településtörténet

lakosság száma, ami 34 családot jelentett. A növekedést azonban egy másik gazdasági tényező idézte elő, mégpedig az, hogy a vasgyártás fellendülése, az Ujmassa üzemrész építése és a termelés óriási mennyiségű faanyagot igényelt és a fa kitermelésére újabb munkások letelepítése vált szükségessé.

26 Ez a népességnövekedés azonban csak rövid ideig érintette Répáshutát, mert 1810 után fokozatosan elnéptelenedett és az 1820-as évek elején ismét már csak néhány családot találunk itt. Az 1828. évi országos összeírás szerint — amikor arról tesznek említést, hogy a hutatelepülések közül már csak egyedül itt folyik üveggyártás és „a lakóknak nincsen földjük, csak házaik vannak, távoli területekre járnak földet művelni, szőlőt termeszteni" — 6 lakóházban összesen 11 lakos élt a településen.

2 7 Ez az óriási mértékű népességcsökkenés, illetve az eredeti állapothoz viszonyított stagnálás - párosulva az üvegipar súlyos helyzetével - már-már a település megszűnésével fenyegetett. Azonban, hogy ez mégsem következett be, a bükki üvegipar helyzetében előállott gyökeres változásnak tulajdonítható. Stuller József elképzelését, a répáshutai üzem új területre való telepítését Schir József, egy régi óhutai dinasztia leszármazottja váltotta valóra. 1834 végén vette bérbe a községtől mintegy 2 km-re levő Gyertyán-völgy 11 hold 319 négyszögöl nagyságú területét, s itt építette fel üvegkészítő üzemét. Kezdetben 6 évre, majd ezt követően 25 éves időtartamra kötött bérleti szerződést az uradalommal. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérterületen „felállított épületek tárgyában a kincstár és a bérlő között semmiféle birtokközösség nem keletkezett". A bérleti idő lejárta után a bérlő csak az épületek építőanyagára tarthatott igényt, de ha a kincstár jónak látta, akkor meg is vásárolhatta a hutaépületeket és berendezési tárgyaikat. A bérleti szerződés feltételeinek megsértése esetén pedig az épületek és a berendezések ingyen az uradalom kezelésébe kerültek volna.

28 Schir József jó érzékkel használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek az üveggyártás fellendítését szolgálták. A kereskedelmi tőke bevonásával jelentős beruházásokat végzett. Gépeket vásárolt, amelyek munkába állításával jelentős mértékben lehetett növelni a termelést, a modern kristálystilusú üvegáru előállítását. A szak- és a segédmunkaerő biztosításában Répáshutának szánt komoly szerepet. A szakmunkások és a segédmunkaerő jelentős részét Répáshutára telepítette, ugyanekkor a huta állandó üzemeltetését biztosító legfontosabb dolgozók részére Gyertyán-völgyben munkáslakásokat épített. Ennek köszönhető az, hogy Répáshuta népessége az 1830-as évek végétől ismét fokozatosan növekedett, s 1848-1851 közötti években elérte a 230 főt. Ugyanekkor Gyertyán-völgyben is lakott 60 ember, az üzem alapfunkcióit biztosító szakemberek és családtagjaik.

2 9 A folyamatosan növekvő népesség összetételét tekintve igen vegyes képet mutatott. 26. BmL. Xl/601. A diósgyőri koronauradalom iratai, sz. nélkül, címe: Úrbéri szolgáltatások 187/1808. A hutatelepülések lakosságának alakulását V. ö. SÍPOS I. 1958. 13., 18., 19. 27. LIPSZKY J. 1808. 257 -258. A szerző a répáshutai üzemet, mint az uradalom egyetlen hutáját említi és említést tesz a földterület szűkösségéről is. Az összeírás adatait 1. HOM. HTD. Ltsz.:69. 6. 24. (másolat) 28. V. ö. Jegyzőkönyv és végzés, 1895. HOM. HTD. Ltsz.: 53. 4496.1. A telekkönyvezéselőkészítését rögzítő jegyzőkönyvhöz térképmellékletek is csatlakoznak. 29. V. ö. VERES L. 1978. 32-33. 28