Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Hevesi Attila: A falu természetföldrajzi viszonyai

nedves és mérsékelten nedves körzetébe tartozik (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1967). Tele hazai viszonylatban hosszú és hideg. A Répáshutával majdnem azonos tszf.-i magasságú (562 m), tőle K—ÉK-re légvonalban 5 km-nyire fekvő Hollóstető januári középhőmérséklete —3,6 °C, a havi átlaghőmérséklet februárban és decemberben is fagypont alatt van (-2,6, ill. — 1,7 °C). Az első fagyos napok általában X. 10., az utolsók IV. 30. körül jelentkeznek. A fagyos napok száma évente 120— 130, a téli napoké — amikor a napi hőmérséklet csúcsértéke kevesebb, mint 0 °C — 40—60. Az első havazás november 10. és 20. között érkezik. A havas napok száma évente 25-30, a hótakarós napoké 45—60. Március közepén többnyire még 10—20 cm vastag hó borítja az É-i és az északias lejtőket. A D-i oldalakról viszont hideg, de napsütéses teleken jóval a tavasz közeledte előtt elolvad a hó. III. 30. és IV. 10. között szokott havazni utoljára. A nyár hűvös. Hollóstető júliusi középhőmérséklete 18 °C, a 15 °C-ot ezen kívül csak a június és az augusztusi átlaghőmérséklet haladja meg. A nyári napok száma, amikor a napi hőmérséklet csúcsértéke 25—30 °C, évente 40-60, a hőségnapoké, amikor a csúcsérték 30—35 °C, csupán 5—10. A napsütéses órák száma esztendőnként legföljebb 1900, az évi csapadékmennyisége 650-800 mm. Télen és az átmeneti évszakokban derült éjszakák után a Répáshutai-völgymedencét gyakran hideg völgyködök ülik meg; a ködgyakoriság azonban elmarad Miskolcé mögött. Az éghajlati adottságoknak megfelelően a község határának természetes növénytakarója mindenütt lombhullató erdő volt. Területének döntő hányada - 1471 ha, 87,9% - ma is erdő. Tszf.-i magassága következtében Répáshuta & tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és a bükkösök övében fekszik. Tagolt domborzata és változatos kőzetfölépítése miatt az egyes öveken belül többféle növénytársulás fordul elő. A falu határának Pazsag-völgy, Hór-völgy közrefogta D-i, 350-500 m tszf.-i magasságú területe a tölgyes öv része. A szürke palákon rekettyés mészkerülő tölgyesek (Genisto tinctoriae-Quercetum petraeae), helyenként cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a kevésbé meredek mészkőlejtőkön mészkedvelő tölgyesek élnek. Az utóbbiak a Balla-bérc és a Pungor-lyuk-tető meredek D-i oldalain és napsütötte tetőin karszt5. kép. A pusztuló Csúnya-völgyi rombarlang mészkőhídja 14