Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Paládi-Kovács Attila: Hagyományos közlekedés és szállítás

5. kép. Szénahordó rudak, drucki Répáshuta. Paládi-Kovács A. felv. 1979. (NKCs. F 32. 721) kon a kosár cseresznyével. Puttonyt a hutaiak nem használtak, szüreti munkára nem jártak el. Szőlőt, körtét, almát, barackot a bükkaljai magyarok hordtak eladni Répáshutára. Szénagyűjtéshez gyakran volt szükségük petrertcehordó rúdra. A babiňecnek nevezett szénacsomó alá dugtak két rudat (dručki) és azt megemelve ketten vitték a kijelölt helyre. Ezek a rudak egyenes növésű, könnyű fából, rendszerint hársból (lipa) vagy fenyőből (smrek) készültek.

10 Egyik végüket kihegyezik és vastölcsért húznak rá, hogy könnyebben csússzanak a szénacsomó alá. A fényképezett dručko (5. kép) hossza 4,5 m, vastagsága közepe táján 6—8 cm. A töreket kosárban hordták. Két rúdra felvarrott ponyvát nem használtak ehhez a munkához. Több rendeltetése is volt viszont a két rúdra szerkesztett saroglyának. Sragle az emlékezet szerint mindig volt, sőt régebben nem deszkából készült, mint ma (6. kép), hanem két erős somfa (drinka) rúdra és keresztfáira 10. A petrencehordó rudak országos elterjedtségéhez és az így vitt szénacsomók elnevezéséhez: PALÁDI-KOVÁCS A. 1979. 298-301, 325-3 27. 10* 147