Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Település és népi építkezés

II. Répáshuta népi építészetének vizsgálatát nehezíti az a körülmény, hogy korunkra a hagyományosan épített emlékek igen kis számban maradtak meg. 1970-ben a Központi Statisztikai Hivatal felmérése mindössze 5 múlt században épült házat (3,2%) mutatott ki, a házak mintegy 30%-a a század első felében, 65% pedig 1945 után épült.

24 Az utóbbi tíz év során a népi építészeti emlékek száma természetesen tovább csökkent. A lakásviszonyok általános javulása kétségtelenül az életnívó emelkedésével függ össze, az állami erdészet és a termelőszövetkezet kereseti viszonyai 2—3, sőt több szobás, villanyvezetékes lakások építését tették lehetővé.

2 5 Az eddigiekből következik, hogy a hagyományos népi építkezést Répáshután nem annyira megfigyelhető, még álló építmények, hanem inkább az emlékezés útján, a régi elbontott épületeket visszaidézve tudjuk bemutatni, felvonultatva emellett századunk több népszámlálásának statisztikai adatait. A lakóházak számát első ízben az 1828. évi országos összeírás közli és megállapítása szerint akkor 6 lakóház állt Répáshután.

26 Ezt követően 1853-ban a második katonai térképfelvételen több épület ábrázolása látszik, de ezek közül csak 15 tekinthető népi lakóháznak, bár ez is fejlődést jelent a korábbi állapothoz. Az 1883-as térkép a település fejlődésével a házak számának további növekedését tükrözi. A térkép 42 épületet ábrázol, ebből azonban csak 24 látszik népi lakóháznak, a többi uradalmi vagy egyéb gazdasági épület. A század végétől kezdődően a statisztikai adatfelvételek pontosabb számot adnak erről, így 1910-ben 78, 1970-ben pedig 155 a lakóházak száma.

27 Répáshutára jellemzően két kivétellel minden házban egy család lakik, amit elősegíthetett bizonyos mértékben az is, hogy 1946-1947-ben 30 család repatriált Csehszlovákiába.

28 A lakóházak számszerű gyarapodása összefügg a lakosság szaporodásával, ami száz év alatt 361-ről 623-ra emelkedett.

2 9 Az építőanyagok vizsgálata azzal az eredménnyel zárult, hogy a túlnyomóan erdős környezet ellenére a fa, mint a falazat anyaga Répáshután nem játszik szerepet. A legöregebbek sem tudnak arról, hogy itt faház állt volna, ami nemcsak a régi házak kis számával magyarázható, hanem azzal is, hogy ezen a tájon a XVIII. század végén már tiltották a faépítkezést, a földbirtokosok ezért épületfát erre a célra nem adtak el, nem utaltak ki.

30 Fonott falú házra azonban emlékeznek, aminek váza gerenda volt, sövényfalait pedig 24. KSH 1970. 11. kötet 685. 25. KSH 1970. 11. kötet 694-693. Amíg a hagyomány szerint századunk elején általános volt az egyszoba-konyhás lakás, addig 1970-ben ezek az egésznek már csak 38,9%-át tették ki (61 lakás) és minden lakás villanyvezetékkel volt felszerelve. Az életszínvonal kérdéseit részletesebben nem tárgyaljuk, mert ez a kötet más tanulmányának feladata. 26. SIPOS I. 1958. 26. 27. A lakóházak növekedésének számadatai a következők. 1910. év: 78 lakás, M. St. Közi. 42. k.; 1920. év: 106 lakás, M. St Közi. 83. k. 210.; 1949. év: 112 lakás, KSH 1950. 4. k. 214.; 1963. év: 139 lakás, KSH 1960. 8. k. 362.; 1970. év: 155 lakás, KSH 1972.11. k. 670. 28. SIPOS 1.195 8.33-34. 29. KSH 1972.11. k. 418-419. 30. BAKÓ F. 1978.42-43. 110