Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)
Dobosy László. Ózd régi települése
III. Gazdasági udvar A ház mögött volt a téglából épitett kenyérsütő kemence. /Ma már egyet sem találni a községben./ Kissé távolabb a baromfi- és 15 disznóól ak következtek. A disznó- és baromfiólak is eltűnőben vannak. Az ólak között , vagy mögöttük volt az árnyékszék. Több lakásos udvarban minden családnak külön-külön, egymástól különböző távolságban, deszkából volt megépítve. Az udvar végén, az utcával párhuzamosan és a lakóházra merőlegesen állt a csűr . Csak a Mengyi- és Szarvas hid t elkén volt 2-2 csűr. Az 1895-ös térképen még 12 csűrt látni azokon a telkeken, amelyek tulajdonosait ma is had megkülönböztetéssel jelölik meg az öregek. A régebbi csűrök alapja homokkő, falazata vályog, de látni még deszka oldalút is. Az ujabb épitésüek, illetve felujitottak hézagosan rakott salaktéglából vannak. Az oromfal mindegyiknél deszka. Mind nyeregtetős, cigánycseréppel fedett /8, kép/. Két tipusa van. Egyik a két rakodós , amelyi knél a bejáró mindkét oldalán rakodó van, másik a félcsürnek nevezett, ahol csak a bejáró egyik oldalán van rakodó. A csűr bejáratát mindkét oldalon nagyméretű deszkakapu zárja le, hogy a megrakott szekér, de a cséplőgép is beférjen rajta. Hordás kor kinyitották a kaput és a gabonával megrakott szekér beállt a csűrbe, hogy a kévéket a kétoldali rakodó térre lerakják. Csépléskor a hátsó ajtót is levették s a cséplőgép beállt a bejárób a, hogy a rakodóból közvetlenül adogathassák a kévéket az et etőn ek. A nagytörek és a szalma már a csűrön kivül, a szabadban hullt ki a gépből. A legtöbb helyen közvetlenül a csűr mögött, a hegyfelőli részen rakták kazalba a szalmát. -22 *
