Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

alkalmazása óta a tetőfedő anyag is igen változatos lett. A legújabb házaknál már palafedés

t is látni, de többségében még a régi, apró cigánycseréppel vannak fedve a házak. A múlt században ózdon a házépitést még nem iparosok végezték. A rokonságból kerültek ki a falat jól rakó, a gerendákat faragni tudó, ácsoló emberek is. Kisegitették egymást nemcsak a fuvarozásnál, hanem az épitésnél is. Csak az első világháború konjukturáiis éveitől végezték ezt a munkát önálló kőműves és ács iparosok. De ezután is a háztulajdonosok végezték el az át alakitást, javitást, vagy a rokonságot kérték meg erre, mert a gyárban az ügyesebb kezű dolgozók sokféle szakmát elsajátítottak. A ház foggye döngölt, tapasztott agyag volt. Ünnep előtt tehéntrágyás agyaggal feltapasztották, mázolták

, majd rostált homokkal j^szórtáik. /Ilyen még ma is a 48-as ut 44. sz. ház földje./ A többi ház lakószobáinak deszka padló van. Néhány, ujabban felujitott szobát parkettal raktak le. A konyha a legtöbb helyen ma már cementlappal lerakott, vagy lecementezett. Régebben mindenütt földes volt a konyha is. A házak utcára néző homlokzatán két utcai ablak volt. Az első szobából az udvarra is nyilt egy ablak. Az ablakok kis mére- , tüek voltak, akadt 32 x 40 cm-es is. A felujitott, átépitett házaknál nagyobb méretű, több helyen háromszárnyas ablakot építettek be. A házak homlokzatán di szitő elemeket általában nem látni. Mindössze egy-két háznál figyelhetünk meg bizonyos történelmi stíluselemekre utaló díszítést, ezeket is csak a századforduló utáni időben épült, vagy átalakított házaknál találjuk. A mutatni-19-