Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon

nagyüjtés/ a fiuk és a lányok is tevékenyen dolgoztak. A 10-12 éves fiút - s ahol fiu nincs, a leányt - már feiküidik a bogja tetejére. A kisebb testvérek, főleg a lányok brugóznak /gereblyéznek/. A szekér megrakását 16-17 éves korban próbálták meg. A tengerifosztás a fiatalok mulatsága. A fosztó

ba a legidősebb lány hivja meg a falubeli lányokat, a szomszédokat, rokonokat pedig a gyerekek. Amikor beesteledik, elindultak a fosztok. A lányok után hamarosan megjelennek a legények is. Vidáman játszanak, nyilat készitenek, suskóból /a tengeri cső megszáradt héja/ korbácsot fonnak. Ha megunják, berepegetik a suskót, és dobálják, hogy kié repül magasabbra. A felnőt tek és a fiatalok között a boszorkányokról, babonás történetekről folyik a szó . A legények arra törekedtek, hogy a lányokat megijesszék, hogy azután féljenak egyedül hazamenni, s kisérhessék őket. Nem maradhatott el a nótázás, tréfálkozás sem. Aki üszkös tengerit talált, eldugta, hogy a végén majd bekenjen vele valakit. Üszkötözésk

or a lányokat lefektetik a suskóba, és jól összekenik őket. A gyerekeknek azt mondták, hogy aki piros csövet talál, mehet aludni. A fosztó végén gyümölccsel: almával, szilvával, ha volt még gengetengeri, azzal kinálta meg a háziasszony a segítőket. A kiskert, ahol konyhakerti növényeket terheltek, főleg a lányok munkaterülete volt. Hét-nyolc éves korukban már ók ásózzák fel a kertet. Ebben a fiuk is segitenek. A kiskerti munkában sok tanácsot kaptak nagyanyjuktól. Minden háznál volt a ház előtt virágoskert. Nagy szégyen a lányra, ha nem ő gondozza. A kislányok azzal könnyitették meg édesanyjuk munkáját, hogy átvették a kisebb testvér gondozását, ők pesztrált

ák. Előfordult, hogy valaki még a szomszéd gyerekeire is vigyázott. -195-