Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon

rangszót." /Nem mélyen./ - "A krompé

t mindig ugy vesd, hogy ne hallja meg a harangszót." /Mélyen./ - "A tengerit ugy kell vetni, ha a gulya delelőn van, mert akkor sok tök lesz, ahogyan a tehenek fekszenek egymás mellett." A legnehezebb vetési forma a gabonafélék vetése volt, amit szórtak. Ez kizárólag férfi munka. Az iskola befejeztével kezdték el tanulni és 15-16 éves korban végezték először önállóan. Tavasszal még az iskolából is elkérik a gyereket, ha szurkálni m

ennek. A gabonafélékből szurkálóv

al kiszúrják a szűrőt és a nagyobb dudvákat. Ezt a munkát fiuk, lányok egyaránt végzik. A 8-9 éves gyerek első ténylegesen önálló munkája azonban a kapálás. Először csak a sorközt kapálja, megpróbálkozhat a sor kapálásával is. "Akkor fogol tudni kapálni, ha mán héccer elvégtad a lábod!" - okitják a gyereket. Aki lemarad, rászólnak: "Siess, mer megharap a kutya hátul!" Aki csak ácsorgott a kapanyélre támaszkodva, figyelmeztették: "Vigyázz, mer gyün a kiszsidó, oszt hozzád köti a lovát, asztat hiszi, hogy karó vagy!" Nyáron a legnagyobb munka az aratás. Ebben a 10-12 éves gyerek már részt vesz.Feladata: kötélcsinálás

, majd keresztrakáskor a gerebjézés. Nyomtatáskor gyakran felültették a gyereket a nyomtató ló vagy tehén hátára, hogy hajtsa. Az aratásban való önálló részvétel lányoknál 15-16, fiuknál 16-17 éves korban kezdődött. A szénamunka során a kaszálás tanitása 12 éves korban kezdődött. Az apa igy tanította fiát: "Az a jó kaszás, aki egy kaszavágással körülkaszálja magát." A kasza előkészítéséről ezt mondták: "Verd meg jól, fend meg jól, ugy fog jól!" Forgatni már a 8-9 éves fiút, sőt kislányt is elviszik. Takaráskor /szé- 194-