Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Ferenczi Imre: Bodrogszentesi mondák és legendák
Mátyás király a másik szereplője. 12 A király elfogadja a regulát, amelyre alattvalója megtanítja. A Bodrogközben otthonos, helyi képződmény a kapzsi és gyilkos kocsmáros leleplezésének az esete (6. sz.), amelyben szintén Mátyás kerül előtérbe. Bátor hősként viselkedik, s a jogtalanság és gonoszság megtorlója. 13 Történeti alapja van a Rózsa Sándorról mondottaknak (7. sz.) annyiban, hogy a híres alföldi betyár az 1848/49-es magyar szabadságharc idején valóban szabadcsapatot szervezett és Kossuth oldalán részt vett a nemzeti küzdelemben. 14 Búvóhelyét tévesen helyezik a Bakonyba, ami a híres dunántúli betyár, Sobri Jóska személyével hozható kapcsolatba. Rózsa Sándor a Szeged környéki pusztákat járta. Pompakedvelésének kiemelése és nagy erejű hőssé fokozása a költői képzelet szüleménye. Az Istennel vetélkedő ördög kudarcát adja elő a bivaly (bilaj) teremtéséről szóló monda (8. sz.). Változatunk az égerfa (jágerfa) eredetmondájaként fejeződik be. E történet párhuzamát olvashatjuk Taktaszadáról, ahol istenség (Krisztus) a bivaly teremtője. 15 A bodrogszentesi variáns logikusabban szerkesztett és teljesebb történet. A nagy erejű Sámson históriájának (9. sz.) - előtérbe állítva a Delilah-epizódot — a szórványos és áttételes (pl. II. Rákóczi Ferenc vitézéhez kapcsolva) 16 analógiáiról tudunk saját följegyzéseinkből is. A Szűz Máriáról (10. sz.) és a földön Szent Péterrel vándorló Krisztusról és Jézus üldöztetéséről keletkezett legendák (11, 12, 13. sz.) Zemplénben 17 éppúgy népszerűek, mint általában a magyar nyelvterületen. Jellegzetesen mondai hangvételű, szabolcsi és más párhuzamokkal rokon az Isten és a Halál dualizmusát, az Isten magasabb hatalmát alátámasztó legenda-mese (14. sz.). Régiségére vall a társadalomkritika burkolt kifejezésének az a módja, ahogy a Halál az uraságot szolgálja, fölényesen kigúnyolja, végül megfojtja és elviszi. Mintha a középkori iskoladráma visszhangozna a gördülékeny párbeszédben 1 8 . A mesére jellemző könnyed előadás (hármas esemény) kissé ellentétben áll a kegyetlen csattanóval. Ez annak köszönhető, hogy az eredeti feszes drámai és oktató atmoszféra fölengedett, a szemléletváltozás következtében a mesei előadásnak engedményt tett. A bevezető és a befejező mozzanat azonban még egy régebbi műfaj-funkcióra emlékeztet. Zemplénben és az ország északkeleti részében eléggé népszerű az ördöngös kocsis mondája (15, 16, 17. sz.). A bűvös erejű kocsis rendszerint uraságot (gróf, báró, birtokos) 1 2. Úgy tűnik, hogy ez a történet a pásztorok körében is elsősorban a juhászoknak lett kedvelt témája, hagyománya. Gyanítható az igazmondó juhászról elterjedt mesés história kedvező' visszahatása. 13. Bodrogközi párhuzamok Vajdácskáról (FERENCZI Imre 1968. 15.) és Karcsáról (BALASSA Iván 1963. 354. sz. monda). 14. A mondai lecsapódását tükröző történetekhez: DÉGH Linda 1952. 149-150. 15. SZABÓ Lajos 1975. 299-300. 16. Ami Lajos mesemondó közlésében (Szamosszegről): FERENCZI Imre 1960. 401-402. Az eszmei háttérhez és mesei megjelenéséhez: RÓHEIM Géza 1915. 299-301. I 7. SZABÓ Lajos 1975. 302-305. (10-14. sz. legenda) 18. Műfaji sajátságként emeltük ki a tragikus (pesszimista) végződést. Vö.: FERENCZI Imre 1966. 15 18. - Részletesen kifejtettük a vallási köntösben (természetfölötti beavatkozással) jelentkező kritikai tendencia mondai kivetítődésének problémáját A népmonda c. kandidátusi értekezésünkben (Kézirat, 1967.). Lisa: A monda forrása (élménykörök) c. részben A hitvilág (primer forrás) c. alfejezetet: 1 34- 181. Variánsairól ld. Bálint Sándor 1977. II. 324-327. 280
