Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban

EGYÉB HIEDELEMALAKOK Luca. A vizsgált településeken a Luca nevű mitikus lény alakja a boszorkányéval fonódott terjesen össze. Elválasztani a kettőt nem lehet. Az összeolvadást elősegítette, hogy Lucát ugyanolyan ártalmas lénynek tartják, mint a borszorkányokat. Inkább az embereknek ártanak. Tilalmak és megelőző eljárások formájában nyilvánult a Lucában való hit. Luca-napkor nem volt szabad fonni, „mert a Luca elviszi a fonalat, amit fonnak, meg az orsót is elviszi" {Vágáshuta). Ugyancsak Vágáshután Luca-nap este fokhagymát ettek, hogy a Luca kerülje el a házat és ne vigye el a gyerekeket. Ritkábban pedig az is előfordult, hogy Luca-napkor ijesztőnek öltöztek fel, rongyokba, fejükre kalapot tettek. A maszkos alakoskodót ugyan nem nevezik Lucának, de a megjelenése kétségkívül erre az eredetre enged következtetni {Vágáshuta). 59 Hetedik gyerek. Minden vizsgált településen megtalálható hit, hogy a hetedik gyerek a derékfájást tudta meggyógyítani. A fájós derekat megtaposta. Szólásként is él mind a mai napig: Fáj a derekad, tapostasd meg a hetedik gyerekkel! {Boldogkőváralja). Veressipkások (törpék). A bennük való hit mára teljesen eltűnt, a mesék világába sorolják őket. Emlékük viszont élénken él, hiszen alakjukat a regéd és a boldogkőváraljai várhoz kapcsolják. Azt mondják, hogy a veressipkások kuruc katonák lelkei {Mogyo­róska), elátkozott várurak {Boldogkőváralja) voltak, akik holtuk után nem tudtak nyugodni. Kincseiket elásták, de ezeket nem sikerült senkinek sem megtalálni. Legfőbb ténykedésük az úton járók ijesztése és elvezetése, elvodzilása {Boldogkőváralja) volt. Boldogkőváralján tótul is emlegetik őket, cservényt sipka, mondják. Regécen az úton haladó szekeret is megállították. Elindítani csak hosszas imádkozás után lehetett. 60 Azt is mondják, hogy a lidérc mellett a veressipkások is hordják a pénzt egyes családoknak, s azok ezért boldogulnak {Mogyoróska). A boszorkányhiedelmekkel, szellemhittel való keveredést mutatja az a főnyi történet, amely tűz körül táncoló, láncot csörgető, cifra ruhában, piros-zöld süvegben táncoló törpékről szól. 6 * A veressipkások utóbb inkább csak a gyerekijesztőkben fordultak elő. A rossz gyerekeket velük ijesztgették, mondván, hogy beviszik őket a vár pincéjébe {Boldogkő­váralja). ÖSSZEGZÉS A hiedelemalakok területünkre vonatkozó összefoglaló ismertetésén túl mindössze néhány tanulság levonására szorítkozhatunk. Újból ki kell emelnünk az idegen etnikum (szlovák, ruszin) egykori, részben pedig ma is meglevő és lemérhető hatását. Ez legszemlé­letesebben a nora nevű mitikus lény meglétén, a szellemhit intenzitásán (ezen belül bizo­nyos erdei szellemek még fellelhető nyomain), valamint néhány más, bár kisebb jelentő­ségű, deugyancsak szláv eredetű hiedelemlény {Luca) jelentkezésén mérhető le. Az idegen etnikum hatásának tulajdoníthatjuk azt a feltűnő negatívumot, hogy ti. a táltos alakja és 59. Vö.:RÓHEIMGéza 1920.190. skk.; UJVÁRY Zoltán 1964. 451-453. 60. FERENCZI Imre 1957. 67. 61. FERENCZI Imre 1960. 25. a 80. jegyzetben. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom