Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében

AZ ERDŐ HASZNA Munkaalkalmak az uradalmi erdőkben. A Zempléni-hegység középső részén elterülő hatalmas erdőségeket a nagy uradalmak (Károlyi, Waldbott, Majláth, Stirling, Zichy) birtokolták 1945-ig. A kapitalista gazdálkodást folytató nagybirtokok egyik fő jövedelme származott az erdőből, a fakitermelésből. A munkaerő rendelkezésre állott falvainkból, ahol a lakosság nagy része földnélküli, vagy 1—5 kat. hold szántóföldje volt. A szegény, fogattal nem rendelkező családok — a zsellérek vagy gyalogok. (Árka) — férfijai rendszeres fakitermeléssel foglalkoztak. A ló- és ökörfogatos gazdák a kivágott fát szállították az erdőből a vasútállomásra. Az ölfavágás főleg ősszel és télen folyt, nyáron kepébe is eljártak aratni a taktaközi uradalmakba. A favágókat az uradalmi erdőőrök toborozták. Két-három falubeli ember (cimborák, ismerősök, családtagok) alkotott egy bandái (Mogyoróska, Baskó) vagy partit (Óhuta), de újabban brigádnak is mondják.

29 A brigádban volt egy fűrész vagy hosszú fűrész, illetve pila (Óhuta), ezért úgy is mondták, hogy „sorba álltak a fűrészek" (Baskó).

30 A vékonyabb fához használták a kisebb kávás fürészt {mala pilka — Óhuta). Minden favágónál volt egy balta, s ha faragták is a fát, akkor használták a plankácot

31 (Óhuta) (1. kép). Ha nehezen dőlt a fa, akkor vaséket {Jelinek — Óhuta)

32 vertek be a fűrész után, azzal hajtották a fát. A favágás módját az erdész határozta meg: tarvágásnál teljesen kitermelték az erdőt, az ilyen területet nevezték slakknák (Baskó). Ritkításnál vagy gyérítésnél csak minden harmadik, negyedik fát vágták ki. A brigádok egymás után fogtak vagy 30 méter széles nyilast. Először alávágtak a fának (Óhuta), illetve belékolták (Mogyoróska), behajkolták (Baskó), de hívták nyakaiásnak is 1. kép. Favágó szerszámai: plankács, balta, kávás ßresz, hosszú fürész. Óhuta. 1978. Petercsák T. felv. 29. Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1978. 20. 30. A fűrész mint termelőcsoport-megjelölés a Bakonyban is előfordul. HEGYI Imre 1978. 49. 31. HEGYI Imre a Bakonyban dolgozó zalai favágóknál, faragóknál említi a plankácsot. HEGYI Imre 1978. 81. 32. A hegyközi Hutákban ugyanezt kolek néven nevezik. PETERCSÁK Tivadar 1978. 21. 4* 51