Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében

2. kép. Faközelítőszán, stelbák. Óhuta.1978. Petercsák T. felv. (Fony.

33 Arról az oldalról hajkoltak, amerre „húzása volt a fának" (Mogyoróska), a másik oldalról fűrészelték. „Ha ledöntötték egy fát és mondjuk hárman voltak a bandába, akkor az egyik mingy ár hozzáfogott nyesteni, legallyazni, a másik kettő hozzáfogott felvágni, fűrészelgetni és hazsgatták. Utána hordták össze, rakták méterbe" (Mogyoróska, Onda János 75 éves). A kitermelt fát nem lehetett mindig szekérrel megközelíteni, ezért le kellett hordani az utakhoz. Ezt rendszerint külön közelítő munkások végezték. A vastag rönköket kézi erővel vagy lóval húzták le. Az ölfa közelítésére használt speciális szán neve stelbák. (2. kép) Két rúdú rövid szán, amelyre kb. egy fél köbméter fát raktak fel.

34 Rendszerint csak nyáron vagy ősszel lehetett használni, mert télen elütötte volna az embert. Ha nagyon megszaladt, megemelték az elejét, ezzel a szán hátulja fékezett. A közelítés után rendszerint háton vagy vállon vitték fel ismét a szánkót a hegyre. Az uradalmak meredek erdőiben deszkából készített csúzda is volt, de ez nagyon összetörte a fát. A faluhoz közeli erdőből minden este hazatértek a favágók, de nem volt minden falu határában munka. Községeink lakói a Zempléni-hegységben legmesszebbre a telkibányai uradalom Nagypatak, Kispatak és Dorgó erdőibe jártak dolgozni. A távoli munkahelyre vasárnap délután indultak, és csak egy hét múlva, szombaton estére tértek haza. Éjszakára kunyhót építettek maguknak. Két kunyhótípus ismeretes a Zemplénihegység erdei munkásainál. Általánosabb a téglalap alaprajzú, nyeregtetős kunyhó, 33. A műveletnek többféle elnevezése ismeretes az országban. A Hegyközben belékelték (PETERCSÁK Tivadar 1978. 21.) Erdőhorvátiban lékelték, hajkoltak JÓSVAI Gizella 1976. 163., GÖmörszőló'sön hajkoltak vagy bestáholták (É. KOVÁCS László 1976. 146.), a Bakonyban hakkolás a neve (HEGYEI Imre 1978. 52.) 34. Hasonló szánt használnak faközelítésre a Hegyközben, de ott közelítőszánkának nevezik. PETERCSÁK Tivadar 1978. 23. 52