Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében

Az F. Szűcs és Társai birtokosság az 1930-as években alakult, amikor 105 hold erdőt vásároltak gr. Károlyi Imre telkibányai uradalmától a mogyoróskai Osztrika erdőben. Jelenlegi elnöke Koritár Lajos, a vezetőség tagjai: erdőgazda, jegyző, pénztáros és 2—3 választmányi tag. A mogyoróskai határban több kisebb birtokosságnak volt vásárolt erdeje, melyek napjainkra nagyrészt meg is szűntek. A Fóris és Társai birtokosság tagjai erdőhorvátiak voltak. A Magyar János és Társai birtokosságban 4—5 tag kb. 300 hold erdővel rendelkezett. Az 1970-es évek elején megszűnt. A Hegedűs Mihály és Társai birtokosság erdeje a főnyi határban volt. Az erdőt az állam vásárolta meg a birtokosságtól, de általános vélemény szerint a tagok nem kaptak kellő kártérítést. Megszűnt kisebb birtokosságok voltak: Kertész és Társai (vizsolyiak, hemádcéceiek), Simkó és Társai, Arnold Aladár és Társai (hernádcécei), Fedor és Társai, Szabó János és Társai (vizsolyiak), Ivancsó Péter és Társai (baskóiak), Golenya és Társai (óhutaiak). A többi falu határában is voltak kisebb birtokosságok tulajdonában levő erdők. Az arkaiak az 1920-as években a gr. Károlyi uradalom erdejéből vásároltak személyenként legalább 3 kat. holdat, s ez után volt 1 jog részesedésük. A baskóiak 1905-ben kb. 900 hold erdőt és legelőt vettek a tállyai Majláth bárótól a Bikk dűlőben, és 2 magyar hold után kaptak 1 jogot. Óhutában két birtokosság működött. 1922-ben vásároltak 80 hold erdőt a Stirling uradalomtól, s ezt az első elnökről Kaselja-féle birtoknak hívták. A Regős-féle birtok 1924-ben alakult a gr. Károlyi Imrétől vásárolt erdőből. Mindkét birtokosságban nyílhúzással osztották el a fát, egy hold erdő után számítva egy nyilat. Utoljára létesült nagy erdőbirtok az ún. Amadévári közbirtok. Hejcei, vizsolyi, gönci és főnyi gazdák kb. 3 ezer kat. hold erdőt írattak és vásároltak 1943-ban gr. Károlyi Imre telkibányai erdőségeiből. Farkas nevű ref. lelkész volt az első elnöke. Az erdőgazda és pénztáros mellett minden faluból egy-egy választmányi tag is volt. 1961-ben a termelőszövetkezet megalakulásakor szűnt meg a birtokosság. A fenti szervezetek a közbirtokosságokhoz hasonlóan működtek. A nagyobbaknak ugyanúgy volt vezetősége, a kisebbekben pedig az elnök intézett minden ügyet. A tagok haszna a közös erdőben évenként kitermelt fából származott. Ezt mindenki maga értékesítette, illetve bizonyos részét közösen eladták az államnak, és a jövedelmet jog arányában szétosztották. Egyéni tulajdonú erdő. Ide tartoznak a nagy uradalmi és egyházi erdők, melyekkel tanulmányunkban nem foglalkozunk. Mogyoróskán tudunk olyan erdőkről, melyeket egyes gazdák saját szántóföldjükön, illetve rétjükön telepítettek. Onda János az 1950-es években 800 D-ölön telepített fenyőerdőt, amiből a sárospataki erdőfelügyelőség engedélyével termelheti ki a gerendának való fát. Mogyoróskán általánosabb a saját szántóföldön történő karácsonyfa-termesztés. Jelenleg 8 család foglalkozik karácsonyfaértékesítéssel. Regécen, Mogyoróskán és a Hutákban napjainkban is bizonyos favágási lehetőséget jelentenek a réteken és szántóföldek végében levő fák. 50