Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Hoppál Mihály: Népi gyógyítás

4. kép. Kristóf György bemutatja a fejfájás gyógyítását (rekonstrukció), Forty (foto: Hoppal Mihály 1968.) Az egyszerűbb művi beavatkozást jelentik a vágások és a megszúrás alkalmazása. Az embergyógyászat területén azonban erre már nem találtunk példát, pedig korábban pl. az érvágás a mindennapi orvosi gyakorlathoz tartozott. A zempléni népi állatgyógyításban még fennmaradt az állatok (pl. a felfúvódott tehén) árral való megszurkálása. Egyetlen adat jelzi a gyógyítás igen ősi módjának, a méreg kiszívásának hajdani alkalmazását; veszett kutya harapása után „kiszítták" a sebet (Pálháza). Erőteljesebb és nagyobb területen oszlik el a következő kezelés hatása. A meredeket kenik — mondják szerte Zemplénben —, s ez azt jelenti, hogy a beteg fájós derekát valaki az ismerősök közül, aki ért a kenéssel masszírozáshoz, jól megdörzsöli, megnyomkodja. megropogtatja. Két érdekes gyógymódot találtunk Fonyban 1968-ban, amikor megkérdeztük az adatközlőket, hogy fényképkészítéshez mutassák be eljárásaikat. Az egyik ilyen nyomást kifejtő gyógyítás a torokfájásos gyermekek mandulájának masszírozása (3. kép). A másik a fejfájás gyógyítása „kézrátevéssel" (4. kép). A képen Kristóf György (1899—1970) látható, amint bemutatja a lényegében fejmasszázsnak felfogható módszerét a hasogató fejfájás megszüntetésére. Háromszor ismétli meg a fej két kézzel történő enyhe megszorítását, váltogatva a két halántékot, hol pedig a homlokot és a tarkót fogva. Közben valami imát vagy ráolvasást mormol, de ezt nem volt hajlandó elárulni, mert akkor hite szerint erejét veszti a formula. Ugyanezt a gyógymódot ismerte és gyakorolta a faluban egy másik idős asszony is, s néhány évvel később — bár megengedte, hogy filmfelvételen is megörökítsük ezt a gyógyítást — a kísérőszöveget ő sem volt hajlandó elmondani. Mindezek az adatok elég egyértelműen bizonyítják a gyógyító szokások és hiedelmek élő voltát. A meredeket — más szóval derékfájást — a megerőltető napi munkától lehet kapni, rossz fogástól, hirtelen emeléstől. Egyes helyeken a meredeket meleg vasalóval vasalják