Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Hoppál Mihály: Népi gyógyítás

NÉPI GYÓGYÍTÁS HOPPÁL MIHÁLY A népi gyógyítás tudásanyaga gyűjtéseink megkezdésének időpontjában, 1962-ben, a hagyományoknak azt a részét képezte, amely még élénken élt a zempléni nép emlékezetében. Az anyag összegyűjtése nem okozott különösebb nehézséget, rendszerezett bemutatását Népi gyógyítás a Zempléni-hegyvidéken

1 című szakdolgozatunkban végeztük el. Két korábbi tanulmányban

2 már részleteket jelenttettünk meg a gazdag anyagból, ott azokat az adatokat ismertettük és elemeztük, amelyek a „mágikus" gyógyító szemlélettel voltak kapcsolatosak. A jelen tanulmány elsősorban adatközlő jellegű és a népi gyógyító gyakorlatoknak egy másik területét kívánja bemutatni — nevezetesen a zempléni népi gyógyászatban alkalmazott gyógyító „technikákat" és anyagokat veszi sorra. Természetesen — s ez az anyag jellegéből következik — a hiedelmek körében, s így a népi gyógyászati hiedelmekben is, nagyon nehéz szétválasztani az ún. mágikus elemeket a felhasznált anyagok konkrét gyógyító hatásától. Ismert példa a szakirodalomban — már a XVIII. századi gyógyászati szótáraktól kezdve -, hogy a gyógynövényekből készített szereket is, háromszor, kilencszer, bizonyos időpontokban, sőt holdtöltekor, napkelte előtt stb. kell bevenni, mert csak akkor hatásosak. A racionális és az irracionális gondolkodás szétválaszthatatlanul összefonódott a hiedelmekben — sőt a mindennapi életben is, melyek nyomai még ma is lépten-nyomon megtalálhatók a falusi életben. Azért választottuk az anyag rendszerezésének és bemutatásának ezt a módját, mert a magyar népi gyógyítás szakirodalmában

3 ez a fajta megközelítés hiányzik. A leggyakoribb a betegségek szerinti csoportosítás, vagy pedig a babonás-mágikus szemléletből adódó „érdekes" esetek ismertetése. A népi szemlélet nyomon követése, iránymutatóként való elfogadása ritkaságszámba megy. Úgy gondoljuk, hogy a népi szemlélettől idegen a betegségek szerinti csoportosítás, s már a gyűjtések idején, a kérdezések során arra törekedtünk, hogy bizonyos anyagok, Ül. technikák említésekor ezekre, mint hívószavakra asszociáljanak az adatközlők. Kiderült az elbeszélésekből, hogy a gyógyításban egy-egy elemnek (pl. egy cselekvéssor, vagy egy mágikus elem, pl. a piros szín használata, vagy egy anyagnak, növénynek) a szerepe döntő a nép szemlélete szerint. 1. HOPPAL Mihály 1966. 2. HOPPAL Mihály 1970., 1972. 3. HOPPAL Mihály-TÖRŐ László 1975. 108-126. 237