Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Hoppál Mihály: Népi gyógyítás

Jogosult tehát az ilyenfajta csoportosítás is, vagyis azok a szokáselemek képezik a csoportosítás alapját, amelyek valamilyen cselekvés folyamatos vagy többszöri ismétlését jelentik. Ugyanakkor, mint cseppben a tenger, a most bemutatásra kerülő — korántsem teljes - anyag tükrözteti a zempléni népi gyógyítás néhány fontosabb jellegzetességét, még akkor is, ha a mágikusnak nevezhető gyakorlat ismertetésétől itt lemondunk (a korábbi publikációk miatt). Végül még egy megjegyzés az anyag körülhatárolásáról. A nép tudásának egyik jelentős és kiterjedt részletét a népi növényismeret alkotja. A növényismeret és a népi gyógyító tudás találkozási területe a gyógynövények ismerete. Természetesen csak a gyakorlat, a felhasználás utáni megnyugtató tapasztalatok segíthették elő e tudásanyag tovább élését és hagyományozódását az erdős és gyógynövényekben gazdag Zemplénben is. Az általunk összegyűjtött hatalmas adatanyagot egy másik tanulmány kereteiben kívánjuk bemutatni - hiszen a most rendelkezésre álló terjedelem legfeljebb felsorolásukat tenné lehetővé, összefoglalóan elmondható az, hogy nagy számú egyezés található a népi gyógynövényismeret és a hivatalos gyógynövénylista között. A drogok tényleges gyógyító hatásán kívül a legújabb kutatások arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőben még nagyobb körültekintéssel kell megvizsgálni a csíziók, a kalendáriumok és a múlt századi, vagy még korábbi nyomtatott művek anyagát, hogy azok hatását pontosabban felmérhessük a népi hagyományra. Annyi azonban máris leszűrhető a vizsgálódásokból, hogy az alulról felfelé ható és a felsőbb osztályoktól a nép közé leszálló kultúrjavak nagy körforgásában az általunk felgyújtott anyag - amely az elmúlt ötven év népi tudását tükrözi - éppen egy felülről alászálló réteget képvisel. ALKALMAZOTT TECHNIKÁK Fürdés. Foglalkozzunk bevezetésként a gyakran alkalmazott fürdőkkel, tárgyaljuk ezeket elsőként. A Zemplénben azt tartották, hogy a szárazságot szemrüleséstől lehetett kapni. Különösen kisgyermekekre volt veszélyes ez a betegség. Fürdőt készítettek, azzal szokták gyógyítgatni. A fürdetés-fürdés szokás-cselekvés elem mellett nagyon sok mágikusnak nevezhető hiedelemelem található együtt ebben a gyógyító műveletben. A szárazság ellen készített fürdőnek kilencféle fűből, kilenc tőke mellől vett forgácsból, kilenc házból kölcsönkért lisztből kell állnia (Abaújszántó), vagy háromféle vasat és kilencféle füvet, kilenc kútból vizet, kilenc sírból földet kell összefőzni (Újhuta), vagy kilenc sírról földet, kilenc házról való szalmát kell megfőzni (Korlát). Hasonló adatokkal rendelkezünk, amelyek lényegében ugyanezeket az elemeket variálják a következő falvakból: Regéc, Mogyoróska, Árka, Pányok, Abaújkér, Füzér, Alsóregmec.

4 4. Az egyes adatok után zárójelben közöljük annak a közösségnek a nevét, ahol lejegyzésre került. Ha általánosan ismert zempléni adatról van szó, akkor nem soroljuk fel mind egyenként a falvakat. Gyűjtéseim teljes anyaga megtalálható a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének Adattárában. 238