Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

a házat. A szokást azért gyakorolták, hogy a gonosz szellem ne férjen a ház lakóihoz. Mogyoróskán, Regécen, Háromhután, Baskón és Fonyban még emlékeznek arra, hogy régebben a kútnál szentelte a pap a vizet, s innen indult megszentelni a házakat. A házszentelést a pap, a harangozó és a ministránsok végzik. Azelőtt minden házat, az istállókat, sőt a jószágokat is megszentelte a pap. Ma már csak a házakat, sőt néhol (pl. Fonyban, Abaújalpáron, Boldogkőváralján) csak az új vagy az újonnan beköltözött házakat szenteli meg. Ezekben a falvakban egyéb alkalmakkor a gazda hinti szét a szenteltvizet a házban és az istállóban. A szentelést mindig a paplaknál kezdik, majd az iskolát s a harangozó házát szentelik meg, és csak ezután került sor a többi házra. A papot, de gyakran a harangozót és a ministránsokat is megkínálták borral, pálinkával, süteménnyel. Az utóbbi időben azonban egyre inkább csak pénzt adnak, egy-egy háznál 10—20 forintot. Ezt a jövedelmet vagy eltette magának a pap, vagy pedig a templom, a templomi zászlók gondozására fordította. A harangozó és a ministránsok, ami pénzt kaptak, eltették, majd szétosztották maguk között.

44 Magát a szenteltvizet rendkívül sokféle célra használták. Az állatokat és az istállót azért hintik be vele, hogy a boszorkány ne férhessen a jószághoz. A betegek mindig ittak egy korty szenteltvizet, hogy hamarabb meggyógyuljanak. Mogyoróskán a súlyos beteggel, a haldoklóval is itattak egy kortyot, hogy könnyebb legyen az útja a másvilágra. Szerencsen pedig azért ittak a szenteltvízből a család tagjai, hogy a betegség elkerülje őket.

45 A víz megszentelése és a vízkereszti házszentelés a magyar nyelvterületen mindenütt ismert.

46 Ezek a cselekmények azonban nem etnikumhoz, nemzetiséghez, hanem valláshoz kötődnek. A vízszentelés a görög katolikus vallás hatását mutatja, s erre utal az a tény is, hogy a vízszentelést először említő 11. századi forrás is hangsúlyozza, a cselekményt „görög módra" hajtották végre.

4 7 A szenteltvízzel kapcsolatos cselekmények mellett, két faluban, Abaújalpáron és Mogyoróskán megtaláltam a csillagos játék nyomait is. Baskón és Óhután szintén hallottak a játékról, azonban ezentúl semmit sem tudtak mondani róla. Mogyoróskán viszont még a játék töredékes szövegét is sikerült lejegyezni. Abaújalpáron tízen jártak a csillaggal: a Szolgabaka, Heródes király, a két Keleti Bölcs, Szent József, a négy pásztor és a zsidó. Mogyoróskán — némi különbséggel ugyan — de ugyanezek a szereplők játszottak. Az itteni játékban két pásztor szerepelt, a két bölcs helyett a Napnyugati és a Napkeleti király lépett a színre, a csillagot pedig egy külön játékos, a csillaghordozó vitte. A játékot, a szöveget szintén az idősebbektől tanulták, de ma már Mogyoróskán is csak néhány öregember emlékszik a töredékekre. Az abaújalpári játék szövege le is volt írva, a szövegkönyv azonban elveszett, s a játékra ma már alig emlékeznek. A próbákat kb. egy hónappal előbb kezdték. A tanulás némileg nehezebben ment, mint a betlehemes játékok esetében, 44. Katolikus Lexikon, IV. 483. - BÁLINT Sándor 1973. 153. 45. BÁLINT Sándor 1938. 158. 46. BÁLINT Sándor 1938. 157-159. - BÁLINT Sándor 1973. 152-157. - ISTVÁNFFY Gyula 1896. 365. - DÖRFLER Fanni 1895. 40-41. - KISS Áron 1891. 251. - PETERCSÁK Tivadar 1973. 395-396. 47. DÖMÖTÖR Tekla 1964. 162. 223