Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

itt ugyanis bonyolultabb előadásbeli helyzetek adódtak. A szerepeket az adottság határozta meg. A királynak határozott, jó fellépésű embernek kellett lenni, olyannak, aki ismerte a „traktust". A pásztoroknak ezzel szemben igen jól kellett énekelni. A csillagosok két időpontban, vízkeresztkor, illetve régebben viliakor jártak. Mogyoróskán karácsonyi játéknak is nevezték, amit január 6-án adtak elő. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a görög katolikus lakosság január 6-án tartotta karácsony ünnepét, ahogyan erre már többször utaltam. A szereplők öltözete, jelmezei, akár az egész játék számos hasonlóságot mutat a betlehemes játékok szereplőinek viseletével. A csillaghordozó fehér inget és süveget viselt, amely utóbbira csillagokat, félholdat ragasztottak. A süveg tetejéről színes szalagok lógtak le. A pásztorok szintén fehér öltözetben voltak, fejüket világoskék, vagy rózsaszín süveg koronázta. A süvegre csillagokat ragasztottak, tetejére színes, lelógó szalagokat erősítettek. Mellükön és hátukon keresztben színes szalagok, kezükben csörgős bot volt. Heródes és a két király öltözete megegyezett. Színes papírokkal díszített koronát, oldalukon fakardot, fehér inget, fekete nadrágot és csizmát viseltek. Szent Józsefen fehér ing és szoknya volt, hátán világoskék palást. A süvegre és a palást hátára nagy keresztet varrtak. A zsidó bőrből készült álarcot viselt, olyat, mint a betlehemes játékok öregje, öltözete ugyanolyan nevetséges és rongyos volt, mint az öregé. Hátán rossz fazekak, derekán kolompok voltak stb. Abaújalpáron már kevésbé volt gazdag a szereplők jelmeztára. A játékosok rendes utcai ruhában voltak, csupán néhány ruhadarab jelezte szerepüket. Szent József jelentette az egyedüli kivételt, mert rajta fehér ruha és égszínkék palást volt. A zsidót arról lehetett megismerni, hogy - bár utcai ruhában volt ő is - öltözéke rendkívül rongyos volt. A király és a keleti bölcsek koronát, a pásztorok pedig csúcsos süveget viseltek. A csillag rostakéregből készült, Mogyoróskán négy, Abaújalpáron hat sugara volt. A csillagot elöl vékonyabb, hátul vastagabb papírral vonták be. Hátul azonban hagytak egy kis rést. A csillag ugyanis belül üreges, s ide egy gyertyát állítottak, amit később meggyújtottak. Az egészet egy kis állványra erősítették úgy, hogy körbe lehessen forgatni. A játék töredékes szövegét, mint már jeleztem, csak Mogyoróskán sikerült felgyűjtenem, azonban ennek közlésétől - ugyancsak terjedelmi okokból - el kell tekintenünk. A játék első részében a két pásztor hírét veszi Jézus születésének. Ezt követi a zsidó és Heródes jelenete, amelyben Heródes közli a zsidóval, hogy minden három éven aluli gyermeket, így az ő gyermekeit is, meg fognak ölni, nehogy Jézus életben maradjon. A zsidó állandóan ugrál, bohóckodik, összevissza beszél, egyáltalán nem a helyzetnek megfelelően viselkedik. E komikus jelenet végén a játékosok egyházi ihletésű énekeket énekelve távoztak. Ez a vízkereszti játék már az első pillantásra is számos hasonlóságot mutat a betlehemes játékokkal. Az öltözet, a viselet hasonlóságára már utaltunk, ugyanez megfigyelhető a szereplők esetében is. A csillaghordozó ugyanazokkal a tulajdonságokkal, funkciókkal bír, ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a betlehemes játékokban az angyal. A betlehemes játékok öregje és a zsidó alakja között még kézenfekvőbb a párhuzam. Lényegében a pásztorok is mindkét játékban hasonló funkciókat töltenek be. A két játéktípus szerkezetét is könnyen párhuzamba lehet állítani. A vízkereszti játék elejét és végét, ugyanúgy, mint a betlehemes játékok esetében, a komoly, ünnepélyes, vallásos hangulat 224