Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban
A hiedelem szerint úrfelmutatáskor a pap is felismeri a templomban levő boszorkányokat (Mogyoróska). Lucaszéket vidékünkön utoljára az 1950-es években csináltak. A fiatalember tettét azonban mind a mai napig elítélik, mert megzavarta vele az éjféli mise rendjét (Abaújalpár, Boldogkőújfalu). 2 6 A boszorkányok felismerésének emellett más módjai is ismeretesek szórványosan. Fonyban pl. a keresztútra kellett kivinni a lucaszéket karácsony éjjelén. 27 Jeles naptól, alkalomtól függetlenül felismerhetőnek vélték a boszorkányt ügy is, hogy a boszorkánynak tartott illető nyomán keresztülléptek. Ha az asszony valóban boszorkány, akkor hátrafordult, ha nem, nyugodtan ment tovább (Mogyoróska, Erdőbénye). Felismerhető volt a boszorkány ügy is, hogy az ajtókilincset belülről kaparták. Ekkor megjelent, s látszott, az orra meg volt kaparva (Mogyoróska). 2 * Ezenkívül pedig ügy tudják,hogy valamilyen jelzést (jegyet) visel mindegyik boszorkány: sebet a kezén, vagy más testrészen, szemölcsöt vagy kiütést az arcán, „ami neki illik". (Mogyoróska) 29 Az előzőekben megismert boszorkány sokszínű, változatos alakja mellett a többi hiedelemalak képzetköre egysíkübb,hiedelem-tartalmuk jórészt eltűnt, csupán az emlékezet őrizte meg számunkra népi tudás formájában. A garboncás diák, a tudósok, jósok, állatgyógyítók, a tudós kocsis, tudós pásztorok képzetköre ma egyre inkább valóban a mesék, mondák világába kerül át, mégha olykor egy-egy „aktív tudós ember" révén a képzetkör felelevenedik is. Mindenképpen intenzívnek mondható viszont a túlvilági lelkekkel kapcsolatot tartó halottlátó képzetköre, alakja. Garbonciás diák. Vizsgált területünk településein mindenütt ismert a garboncás diák hiedelemalakja. Földi embernek (Mogyoróska) ismerik, azt tartják, hogy a foggal született gyerekből válik ilyen. De csak akkor, ha a foggal születés tényét nem árulják el. Ebben az esetben 5-6 éves korában (Fony), vagy 7 éves korában (Mogyoróska, Boldogkőváralja) elmegy a szélviharral (Fony) vagy a sárkányfarokkal (Boldogkőváralja) hosszabb időre, 2-3 hétre is. Ám ha a foggal születés tényét kivallják, nem tud elmenni. Mogyoróskán azt mondják, hogy a többi garboncás diák jön érte és viszi el. 30 Regécen úgy mondják, hogy a garboncások elragadik. Regécen úgy tudják, hogy a garboncás járta a falvakat és a hegyeket. Mindent tudott, minden megjósolt előre. Tudományát tanulta. Hosszú köpeny volt rajta. „Volt 26. Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1973. 395.; KOVÁTS Dániel 1971. 339., 362. 27. Vö.: KOVÁTS Dániel 1971. 335. 28. Ugyanez a felismerési mód Filkeházán is. Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1973. 395. A magyar szakirodalomból ide vonatkozóan további példákat nem tudunk említeni. Vö.:RÓHElM Géza 1920. 29-277. A szlovák hagyományban azonban az ott is általánosan ismert lucaszék mellett az ajtókilincs Luca-naptól karácsonyig való naponkénti megreszelése, rovátkolása széles körben elterjedt boszorkány-felismerési mód. A hiedelem szerint a boszorkányok ennek következtében szétreszelt orral jelennek meg az éjféli misén. Vö.: HORVÁTHOVÁ, Emília 1972. 209. 29. Az ismertetett módok mellett más zempléni településeken újabbakat is találunk. Nyíriben pl. Lucától karácsonyig ostort fonnak. Karácsony este kihajtják itatni a teheneket, közben pedig állandóan pattogtatnak az ostorral. A boszorkányok erre megjelennek. L. m.: KOVÁTS Dániel 1971. 359. 30. SINKÓRózagy. 194
